Tenyésztési és Kiállítási Szabályzat

Rottweiler

ebfajta vonatkozásában

Fajtaklub:

Magyarországi Általános Rottweiler Klub

Székhely: 2225 Üllő, Mátyás király utca 4.

Tartalomjegyzék

1.      Fajtaleírás

-          a fajta alkalmazása

-          fajtacsoporton belüli elhelyezkedése

-          történeti áttekintés az eredetről

-          a fajta fizikai és mentális ismérvei

-          előforduló hibák, betegségek

2.      Tenyészcél

3.      A tenyésztés módszere

4.      Konfirmációs eljárás rendje

5.      Teljesítményvizsgálat

-          5/A Tenyészalkalmassági vizsgaszabályzat

-          5/B Kiállítási szabályzat

-          5/C Teljesítményvizsga-szabályzat

6.      Tenyésztésbe vétel szabályai

7.      Örökletes betegségek kiszűrésére alkalmas vizsgálatokkal kapcsolatos kötelezettségek és szabályok

8.      Mellékletek - használatos nyomtatványaink:

-     8/1. Tenyészalkalmassági vizsga lap

1. FAJTALEÍRÁS

A rottweiler standardja

A fajta leírását a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) 147/19.06.2000/D sorszámú standardja (továbbiakban: standard) tartalmazza, mely az alábbiak szerint rendelkezik:

A rottweilertenyésztés arra törekszik, hogy egy olyan, erőtől duzzadó kutya fejlődjön ki, amely súlyos egyéniséget tükröző összmegjelenésében ne legyen híján nemes vonásoknak, és különösen alkalmas legyen kísérő, őrző-védő és munka (szolgálati) kutya feladatok ellátására.

A kutya általános megjelenése

A rottweiler zömök, középnagy, nagy kutya, sem elnehezült, sem könnyű, nem magasra állított és nem levegős. Helyes arányaiból, enyhén nyújtott zömök és erőteljes alakjából nagy erőre, mozgékonyságra és kitartásra lehet következtetni.

Legfontosabb méretarányok

A törzs hosszúságának mértéke a szegycsonttól az ülőcsontig mérve, a marmagasság mértékét legfeljebb 15%-kal lépheti túl.

Viselkedés és jellem

Barátságos és békés alaptermészetéből eredően a rottweiler gyerekszerető, nagyon ragaszkodó, szófogadó, engedelmes és szívesen végez feladatokat. Megjelenése őserőt sugároz: viselkedése magabiztos, erős idegzetű és rettenthetetlen. Nagy figyelemmel reagál környezetére.

Fej

Fejtető: Közepesen hosszú, a koponyacsont a fülek között széles, homlokvonalban oldalról nézve mérsékelten domború. A tarkó jól fejlett, anélkül, hogy erősen kiugrana. Erőteljes felső és alsóállkapocs. A homlokvonal és járom kifejezett. Az orrhegytől a belső szemzugig 40% a belső szemzugtól a tarkócsontig 60%.

Stop: Határozott arcorri hajlat.

Arckoponya

Orr: Orrhát egyenes, széles kezdettel és mérsékelt keskenyedéssel. Az orrtükör jól fejlett, inkább széles, mint kerek, meglehetősen nagy nyílásokkal mindig fekete színű.

Pofa: A fejtetőhöz viszonyítva a pofa nem tűnhet sem elnyújtottnak, sem lerövidültnek.

Ajkak: Fekete színűek, feszesek, az ajakzugok zártak, a fogíny lehetőleg sötét.

Állkapocs: Erős és széles állcsont, illetve állkapocs.

Fogazat: Erős és tökéletes (42 fog).

Harapás: A felső metszőfogak ollószerűen az alsó állkapocs fölé záródnak.

Szemek: Közepes nagyságúak, mandula formájúak, mélybarna színűek. Szemhéjak feszesek

Fülek: Közepes nagyságúak, lógó háromszögletű alakúak, nem ráncos, egymástól messzeálló, magasan tűzöttek. A fej felső része jól fekvő fülek esetén kiszélesedőnek látszik

Nyak: Erős, meglehetősen hosszú, jó izomzatú, enyhén ívelt tarkóvonal a vállról kinőve, száraz, lebernyeg és laza torokbőr nélkül.

Törzs

Hát: Egyenes, erős, feszes

Lágyék: Rövid, erős, és mély

Far: Széles, közepes hosszúságú, enyhén lekerekedően végződik, nem szabad, hogy egyenes, vagy erősen csapott legyen

Mellkas: Tágas, széles és mély (a marmagasság kb.50%-a), jól fejlett szüggyel és jól ívelt bordákkal

Has: A lágyék nem felhúzott

Farok: Természetes állapotában meghagyott, vízszintes a hátvonal meghosszabbításaként, nyugalmi állapotban lelogó is lehet

Mellső végtag

Elölnézetből a mellső végtagok egyenesek, nem szűk állásúak. Oldalnézetből az alsó lábszár egyenes. A lapockacsont a vízszintessel körülbelül 45 fokos szöget zár be.

Vállak: Jól illeszkednek a törzshöz.

Felső lábszár: A törzshöz jól illeszkedik.

Alsó lábszár: Erősen kifejlett és izmos

Mellső lábközép: Könnyed ruganyozásu, erős, nem meredek.

Mancsok: Kerek, jól zárt és boltozatos formájúak, a karmok rövidek, fekete színűek és erőteljesek.

Hátsó végtag

Hátulról nézve a hátulsó végtagok egyenesek, nem szűk állásúak. Természetes állásban a combcsont és a csípőcsont, a combcsont és a lábszárcsontok, továbbá a lábszárcsontok és a lábközép tompaszöget zárnak be egymással.

A comb felső része: Mérsékletesen hosszú, széles és erős izomzatú.

Lábszár: Hosszú, erős és széles izomzatú, izmosan megy át az erőteljes csánkba, jó szöget zár, nem meredek.

Mancsok: Valamivel hosszabbak a mellső mancsoknál, azonban ugyanolyan jól zártak, íveltek, erős lábujjakkal, farkas karom nélkül.

Járásmód

A rottweilert egy ügető jármod jellemzi. Ilyen jellegű mozgás során erő, kitartás és határozottság benyomását kelti. A hát merev marad és relatív nyugodt. A mozgás harmonikus, biztos, erőteljes és szabad.

Bőr

Fejbőr: Mindenütt feszesen fekszik és csak nagy figyelem esetén, képződhetnek könnyű homlokredők. Kívánatos a ránc nélküli fej.

Szőrzet

Szőrzet minősége: A kutya testét fedőszőrzet és aljszőrzet borítja. A fedőszőrzet közepesen hosszú, tömör, vastag és feszesen simul a testre, az aljszőrzetet teljes mértékben eltakarja. A hátulsó végtagok valamivel hosszabb szőrrel boritottak.

Színezet: A szőrzet alapszíne a fekete. Jól körülhatárolt, telített vörösesbarna jegyek fordulnak elő a pofán, a torok alsó részén, a mellkason, a végtagokon, a szemek felett és a farok tövénél.

Nagyság és súly

Marmagasság kanoknál 61-68 cm

61-62 cm kistermetű

63-64 cm közepes termetű

65-66 cm nagy, kívánt magasság

67-68 cm nagyon nagy

A kanok súlya körülbelül 50 kg.

Marmagasság szukáknál 56-63 cm

56-57 cm kistermetű

58-59 cm közepes termetű

60-61 cm nagy, kívánt magasság

62-63 cm nagyon nagy

A szukák súlya körülbelül 42 kg

Formai hibák

Összkép: Könnyed, levegős, magasra állított összmegjelenés, gyenge csontozat és izomzat.

Fej: Vadászkutyafej, keskeny, könnyed, túl rövid, túl hosszú, formátlan fejforma, lapos homlokvonal (hiányzó vagy túl kicsi stop).

Pofa: Hosszú, vagy hegyes arcorri rész, kosorr vagy hasított orr, süllyesztett vagy lejtős orrhát, világos vagy foltos orrtükör.

Ajkak: Nyitott rózsaszínű vagy foltos ajkak, nyitott ajakzug.

Állkapocs: Keskeny állkapocs.

Állcsont: Erősen előre ugró állcsont.

Harapás: Harapófogószerű harapás (tétre vagy rá-harapás).

Fülek: Túl mélyen ülő, nehéz, hosszú, ernyedt, hátracsapott, valamint álló és nem egyformán hordott fülek.

Szemek: Világos, nyitott, mélyen ülő, túl telt, valamint kerek szemek.

Nyak: Túl hosszú, vékony, gyenge izomzatú nyak, lebernyeges vagy túl laza torokbőr.

Test: Túl hosszú, túl rövid, keskeny test.

Mellkas: Lapos bordázat, hordóalakú mell, fűzött mell.

Hát: Túl hosszú, gyenge vagy lesüllyedt hát, pontyhát.

Far: Csapott far, túl rövid, túl egyenes vagy túl hosszú far.

Farok: Túl magasan vagy túl mélyen tűzött farok.

Mellső végtagok: Szűk állású vagy nem egyenes mellső végtagok. Meredek vállak, hiányzó vagy hiányos könyökcsatlakozás, túl hosszú, túl rövid vagy meredek felső lábszár, puha vagy meredek mellső lábközép, szétterülő mancsok, túl lapos vagy túl erősen ívelt lábujjak, elcsökevényesedett lábujjak, világos karmok.

Hátulsó végtagok: Lapos comb, tehénállású vagy hordóállású lábak, túl közel elhelyezkedő sarkak, túl szűk vagy túl széles szöget záró izületek, farkaskarom.

Bőr: Ráncos fejbőr.

Szőrzet minősége: Puha, túl rövid vagy túl hosszú szőrzet, hullámos szőrzet, hiányzó ajszőrzet.

Színezet: Nem megfelelő színű, nem tisztán körülhatárolt és túlságosan kiterjeszkedő jegyek.

Tenyésztésből kizáró hibák

Általános megjelenés: Hangsúlyozottan megfordított nemi jegyek (szuka-típus kanoknál és fordítva).

Viselkedés: Félénk, bátortalan, gyáva, lövésfélő, rosszindulatú, túlságosan bizalmatlan, ideges állat.

Szemek: Entrópia és ektrópia (a szemhéjak befelé, illetve kifelé fordulása), sárga szemek, felemás színű szemek.

Farok: A görbe, megtört, kunkorodó illetve a hátvonaltól erősen oldalra térő farok.

Harapás: Előreharapás, hátraharapás, keresztharapás, hiányzó szemfogak (canini), metszőfogak (incisivi), zápfogak (premolar, molar).

Herék: Egyheréjű vagy rejtett heréjű kanok.(Mindkét jól fejlett herének világosan láthatóan a herezacskóban kell elhelyezkednie.)

Szőrzet minősége: Kifejezetten hosszúszőrű és hullámos szőrű egyedek.

Szőrzet színezete: Azok a kutyák, melyek eltérnek a rottweilernek megfelelő fekete- színezettől és barna jegyektől, továbbá a fehér foltos kutyák.

A rottweiler alkalmazása

Napjainkban főleg rendőr- és katonai szolgálati, illetve mentőkutyának, továbbá házőrzőnek, családi kedvencnek, valamint sportkutyának tenyésztik és tartják.

A rottweiler fajtacsoporton belüli elhelyezkedése

A rottweilert az FCI II. fajtacsoport besorolása a molossoid csoportba sorolja, a dogszerűekkel együtt.

A rottweiler eredete

A rottweiler ősei feltehetőleg Germániában, a korabeli római helytartóságban, úgynevezett provinciában éltek. Abban az időben harci, csordaterelő és hajtókutyának alkalmazták őket. Ezek a kutyák molosszoid fajta kutyák voltak. A szó a molossoktól származik, amely egy görög népcsoportot jelölt, törzsei Epiduszban éltek és vadászkutyáikról voltak nevezetesek.

A rottweiler római kori őseit az évszázadok során tenyésztett, majd bevándorolt kutyákkal, a helybeli juhászkutyákkal, valamint bulldogokkal is párosították. Az ősrottweilert kitartása, bátorsága, életrevalósága, intelligenciája, jó őrző és védő hajtótulajdonságai alapján tenyésztették. Az évszázadok során elválaszthatatlan segítője lett a szarvasmarha-kereskedőknek és mészárosoknak. Leggyakoribb elterjedési helye szerint a középkorban Rottweil város neve alapján kapta fajtanevét.

A rottweiler eredetileg szarvasmarha-terelésre lett kitenyésztve, ezért a mai példányok közül a legtöbb azonnal helyesen reagál, amennyiben alkalmat biztosítanak neki erre. Ténylegesen abból kell kiindulni, hogy a rottweilert évszázadok óta mészárosok, valamint állattenyésztő parasztok munkakutyaként tartották és csordáik terelésére alkalmazták. A szarvasmarhákat a mai szokásokkal ellentétben élve hajtották a felhasználókhoz, amely esetenként több hetes fáradtságos terelési munkát jelentett. Arra alkalmas kutyák nélkül ez teljesen lehetetlen lett volna. Kézenfekvő, hogy csak a legjobb kutyák bírták az út megpróbáltatásait. A gyengébb kutyákat tulajdonosaik kizárták a terelésből és a tenyésztésből. Ezen a módon olyan szelekcó működött, amelynek pozitív hatásai manapság az általános jó testfelépítésben és az erős temperamentumban érvényesülnek.

Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a rottweiler, hasonlóan más tipikus terelőkutyákhoz – pl. a boxer – a bulldogtól származik, amelyről hiteles ábrázolások tanúskodnak. Ez a fajta viszont valószínűleg attól a dogszerű kutyától származik, amelyet vaddisznóhajtó- és medvevadászatra alkalmaztak. Abba az időben az űzött vadállatokat nem lőfegyverrel, hanem lándzsával és nyíllal ejtették el. Ezekre a vadászatokra csak rámenős kutyák voltak alkalmasak. Ez a jellemvonás egyértelműen fellelhető a mai rottweiler viselkedésében is.

Azok az emberek, akik csordákkal végezték munkájukat, a lehető legalkalmasabb kutyát használták segítő terelőnek és őrzőnek, mégpedig a rottweilert.

A rottweiler a teljesítménye és a különös jelleme alapján egyre ismertebb lett. Mint annyiszor, ebben az esetben is a gazdasági változások és a technikai vívmányok gyors elterjedése megfosztották a kutyát feladatától. Egy idő után a szarvasmarhacsordákat vonaton szállították, később a csordák hajtását kutyákkal törvények is tiltották. Így a rottweiler népszerűsége csökkent, de teljesítménye miatt elfelejteni nem lehetett.

A rottweiler fennmaradását egyedül annak köszönheti, hogy csodálói még idejében – már 1900 körül – nagy erőfeszítéseket tettek megmentéséért. Németországi tenyésztők és nemesítők munkájának eredménye a ma ismert erőteljes, ugyanakkor barátságos, vérmérséklete szerint idegenekkel szemben bizalmatlan, de családtagokhoz nagyon ragaszkodó kutyafajta.

A fajta európai népszerűsége igen nagy,

Fizikai és mentális ismérvek

A standard a Rottweilert a kvadratikusnál hosszabb törzsű, erőteljes, erős csontozatú széles és mély mellkassal rendelkező jól izmolt egyenes végtagállású hátul megfelelően szögelt félhosszú szőrű (ún. Stockhaar) fekete szabályos jól elhatárolt vörösbarna jegyekkel bíró zömök nagy kutyának írja le. Mely teljes ollós záródású fogazatú (42 fog) erős középhosszú kellően ívelt nyakú, erős fejű kifejezett járomcsontokkal és stoppal, közép nagy háromszögletű jó tűzésű, fekvésű fülekkel, erős a koponyánál rövidebb arcorri résszel,(fang) mely tompa ék alakú, lehetőleg száraz nyakbőrrel mandula formájú sötétbarna szemekkel, és fekete orrtükörrel és jól zárt ajkakkal és sötét nyálkahártyával bír.

A Rottweiler alapvetően nyugodt, magabiztos és bátor kutya, tartózkodó magatartású, nem bonyolódik azonnali feltétlen barátkozásokba. Magabiztos, így a környezetében érő ingerekre csendben, valamiféle várakozó magatartással reagál. Veleszületett vágyat érez háza és családja védelmezésére, intelligens és rendkívül alkalmazkodó az őt érő szélsőséges körülmények között. Erős készséget mutat a munkában is mely különösen alkalmassá teszi kísérő, őrző-védő, és általánosan mindennemű feladat elvégzésére.

Előforduló hibák, betegségek

A fentiektől eltérő karakterűek, a kimondottan agresszív alacsony ingerküszöbű kutyák, a kifejezetten ostoba, letompult, vagy ideges ijedős kutyák nem felelnek meg a fajtával szemben támasztott pszichikai követelményeknek, így nem viselik magukon a Rottweiler wesenjegyeit. Mindezen követelmények elengedhetetlenek az emberrel harmóniában élő Rottweilerrel szemben.

Az egészséges karakter mellett a kutya egészséges anatómiája és életereje is fontossággal bír. Különös figyelmet érdemel a csípőízület egészséges diszplázia mentes állapota ugyanígy a könyökízület diszpláziamentes állapota is.

Minden anatómiai hiba mely a használhatóságot – itt a kívánt mozgásteljesítményt – befolyásolja súlyosabb megítélés alá esik mint a kisebb küllemi hibák.

TENYÉSZCÉL

Egészséges, a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány kialakítása, szinten tartása, fejlesztése, fajtafenntartó és fajtajavító tenyésztése, az FCI standardhoz mindjobban közelítő, kitűnő anatómiájú, idegrendszerű, örökletes betegségektől mentes, jól szocializált állomány létrehozása.

Kiemelten fontos a modem társadalomhoz alkalmazkodni tudó, jól szocializálható populáció kialakítása, mely az ember és kutya évezredes múltra visszatekintő harmonikus kapcsolatán alapul. A rottweiler wesenképe megfelel ezen követelményeknek, kiegyensúlyozott, nyugodt, kifejezetten gyermekszerető, a veszélyre fejlett védőösztönénél fogva határozottan reagáló, azonban alapvetően jóindulatú társa az embernek. A kutya igényeinek megfelelő tartás és bánásmód - beleértve a szükséges kiképzését is - ötvözve a céltudatos tenyésztés igényével teszi lehetővé a rottweiler fajta fennmaradását, sokoldalú az embert segítő használatát.

A rottweiler különösen alkalmas veleszületett tulajdonságainál fogva használati kutyának, rendőrségi szolgálatra, katasztrófa mentő szolgálatra, személyvédelemre és területőrzésre, gyermekeknek testőrnek és terápia kutyának egyaránt. Azonban sokoldalúságánál és természetes intelligenciájánál fogva használható más speciális feladatokra is.

A rottweiler eredetileg szarvasmarha-terelésre lett kitenyésztve. Napjainkban főleg rendőr- és katonai szolgálati, illetve mentőkutyának, továbbá házőrzőnek, családi kedvencnek, valamint sportkutyának tenyésztik és tartják. Az Egyesület célja, hogy a fenti felhasználási célokat is kielégítő, azonos elvek alapján történő, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztőtől származó és a fent említett többi szempontnak is megfelelő ebállományból tevődjön össze a hazai állomány.

A csak mennyiségi szempontokat figyelembe vevő „szaporítás” felszámolása, a tenyésztésre nem alkalmas egyedek kiszűrése, csak a kiváló egyedekkel történő minőségi tenyésztés kialakítása a jelen szabályzat elsődleges célja.

További céljaink az állatvédelmi szempontból kifogásolható tartási körülmények megszüntetése, a fajta méltóságának megfelelő bánásmód kialakítása a Rottweiler tartók, tenyésztők körében.

3. TENYÉSZTÉS MÓDSZERE

A tenyésztés módszere a fajtatiszta tenyésztés, melynél kizárólagosan törzskönyvi regisztrációval rendelkező, tenyészengedéllyel bíró rottweiler fajtájú egyedeket lehet párosítani.

Az egyesület a tenyészengedélyek kiadásakor maximálisan megköveteli a fajtára jellemző küllem és viselkedésbeli előírások érvényesülését az FCI standardja és az anyaországbeli előírások alapján.

Az örökletes hibákat és betegségeket az egyesület feldolgozza, értékeli és tervszerű tenyésztési munkával törekszik kiszűrni az állományból.

A fajtatiszta tenyésztésben alapvetően két módszer ismeretes, az idegen párosítás és a beltenyésztés.

Az idegen párosítás vagy vér (gén-) frissítő keresztezés során a tenyészpár között nem áll fenn rokonság, azaz közös ős a negyedik nemzedékig nem mutatható ki. Ezt a módszert új gének bevitelét célzó eljárásként alkalmazzuk. Az idegen párosítás mérsékli a homozigótaság mértékét mind a pozitív mind a negatív tulajdonságok tekintetében. Két típusa lehetséges, homogén és heterogén párosítás. Homogén párosítás esetén a tenyészpár az adott tulajdonságokra nézve nagyon hasonló, a heterogénnél pedig eltér, vagy kiegészíti egymást. Mindkét esetben a szülők genotípusai lényegesen eltérnek és az eredmény a szabad kombinálódás miatt nagy valószínűséggel kiegyenlítetlen lesz. Heterogén párosítás esetén a szélsőséges eseteket kerülni kell, vagyis egyetlen hiba sem javítható ellenkező hibával.

A beltenyésztés során a tenyészpár között rokonság áll fenn, azaz négy nemzedékre visszamenően egy vagy több közös ős mutatható ki. A kutya faj esetében, mivel a beltenyésztés zárt állományban folyik, az állomány egyedei előbb-utóbb valamilyen rokonságba kerülnek egymással: ezáltal válik a beltenyésztés rokontenyésztéssé. Beltenyésztés alatt olyan rokon egyedek párosítását értjük, amelyek a populációs átlagnál közelebbi rokonságban állnak. A származásilag azonos géneket tartalmazó, tehát genetikai értelemben egymással rokonságban lévő egyedek párosítása a rokontenyésztés. A rokonpárosítások esetén fokozódik a homozigótaság mértéke mind a pozitív mind a negatív tulajdonságok tekintetében. Rokon egyedek párosításával a legfontosabb tulajdonságánál az utódok hasonlatosságára törekszünk. Ezzel együtt a heterozigótaság mértéke azonos arányban csökken, génerózióra számíthatunk.

A rokontenyésztettség mértéke a Wright-féle koefficienssel fejezhető ki, melynek alapján beszélhetünk:

·         mérsékelt: kb. 6,25 % (dédszülők és dédunokák, első fokú unokatestvérek párosítása, vagy a dédapa négyszer fordul elő a felmenő ágakon)

·         szoros: kb. 12,5 % (nagyszülők, unokák, ill. féltestvérek párosítása)

·         igen szoros: kb. 25 % (szülő-utód, édestestvérek  párosítása)

·        

Az igen szoros rokontenyésztés olyan tenyésztési eljárás, amely csak akkor vezethet sikerre, ha a tenyészállatok tiszta öröklés útján megszerzik csaknem az összes kívánt tulajdonságot. A kutyatenyésztésben ez alig, vagy csak ritkán fordul elő, így az igen szoros rokontenyésztésre irányuló próbálkozásokat csak olyan tenyésztők részére lehet engedélyezni, akik abszolút garanciát jelentenek arra vonatkozóan, hogy nem kívánt eredmény esetén a tenyésztés produktumait- az állatvédelmi törvény betartása mellett – kiírtják.

Az igen szoros rokontenyésztésre irányuló kísérlet végrehajtásához a fedezés előtt be kell szerezni a tenyésztésvezető írásbeli hozzájárulását.

A tenyésztésvezető alapos mérlegelés után dönt az engedélyezésről. Erről tájékoztatást kap az Egyesület Országos Elnöksége.

A tenyésztésvezető döntése a tenyésztőre nézve végleges és kötelező érvényű.

Ha a tenyésztésvezető engedélyezi az igen szoros rokontenyésztés kísérletét, akkor ő maga – vagy pedig egy általa kijelölt egyesületi tisztségviselő – köteles figyelemmel kísérni az almot, illetve az alomból származó kutyák fejlődését. A ténymegállapítás eredményét jegyzőkönyvben kell összefoglalni, melyet – ha azt nem a tenyésztésvezető készítette – a tenyésztésvezető rendelkezésére kell bocsátani, aki a továbbiakban a jegyzőkönyvet legalább 3 évig megőrzi.

A vonaltenyésztés célja az ún. rokontenyésztett vonal létrehozása. A rokontenyésztett vonal szoros rokontenyésztéssel nagymértékben homozigótává tett részállomány, amelyben a vonalalapító ősök értékes tulajdonságai igyekszünk rögzíteni. Ezt a módszert kizárólag igazoltan nagy tenyészértékű, örökletes terheltségektől látszólag mentes tenyészállatokra kell alapozni.

A vérvonaltenyésztés a rokontenyésztés enyhébb változata. A vérvonal egy kiváló állatra, a vérvonalalapítóra visszavezethető részpopuláció, melynek egyedei mérsékelt rokontenyésztés révén szorosabb rokonságban vannak a vérvonalalapító őssel, mint a vérvonal kialakításában résztvevő többi egyeddel. A vérvonaltenyésztés célja a vonalalapító értékes génjeinek minél nagyobb arányban való akkumulálása és megőrzése a vonal egyedeinek genotípusában.

Szelekció: Bármely, előzőekben megfogalmazott tenyésztési eljárás elképzelhetetlen szelekció nélkül. A kutyatenyésztés esetében mesterséges szelekcióról beszélünk, mely során egy meghatározott tenyészcél érdekében választjuk ki a populáció azon egyedeit, amelyeket a következő generáció szüleinek szánunk. A kiválasztott egyedeket tenyészállatoknak, a mesterséges szelekciót tenyészkiválasztásnak nevezzük.

Selejtezés: Nem azonos a szelekció fogalmával. A szelekció előre jól megfogalmazott tudatos és megválasztott cselekvések sorozata, mely a populáció genetikai szerkezetére pozitív hatással van. A selejtezés a szelekcióhoz hasonlóan tudatos tevékenység, de ezzel szemben nem tervezett,        kényszerszerű esemény, amelynek oka lehet öröklött (testalkati rendellenességek, örökletes        betegségek) vagy szerzett (sérülés, kiöregedés, szerzett betegségek) tulajdonság. Ez utóbbi         tekintetében a selejtezés lehet genetikai értelemben káros hatással is lehet a populáció genetikai szerkezetére.

4. KONFIRMÁCIÓS ELJÁRÁS RENDJE

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (a továbbikban: MEOESZ) mindenkor hatályos Törzskönyvezési Szabályzata szerint „RC” jelzésű regisztrációs lappal rendelkező rottweiler egyed származási lapra történő cseréjéhez szükséges egy küllembírálat legkorábban 12 hónapos korban. Amennyiben az egyedet tenyésztésbe kívánják vonni, a tenyésztésbe vételhez az „A” típusú tenyészalkalmassági vizsgát kell teljesíteni. Továbbá ebben az esetben HD mentes és ED mentes eredmény szükséges a tenyészalkalmassági vizsgán való részvételhez.

5. TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT

5/A. TENYÉSZALKALMASSÁGI VIZSGASZABÁLYZAT

1. A tenyészalkalmassági vizsga célja

Csak egészséges, fajtatípusos, kifogástalan és a standard követelményeknek megfelelő Rottweiler tenyésztése engedélyezett a Magyarországi Általános Rottweiler Klubban (a továbbiakban: egyesület). Tenyésztésre alkalmatlan Rottweilert a tenyésztésből ki kell zárni.

Külföldről behozott és honosított egyedek esetében, ha a származási országban tenyésztésbe vételnek nincs feltétele, a tenyésztésbe vétel előtt az egészségügyi szűréseket el kell végezni, és a tenyészalkalmassági vizsgát teljesíteni kell. Abban az esetben, ha a honosított egyed a származási országban teljesítette az ott előírt tenyésztésbevételi követelményeket, a Magyarországon történő tenyésztésbe vételhez további feltétel teljesítése nem szükséges.

2. Tenyészalkalmassági vizsga rendezvények

2.1. Tenyészalkalmassági vizsgát csak az egyesület tarthat. A tenyészalkalmassági vizsga helyét és időpontját az egyesület Országos Elnöksége határozza meg, amelyet az egyesület saját honlapján teszi közzé megfelelő időben. A tenyészalkalmassági vizsgák számát az egyesület Országos Elnöksége évente igény szerint határozza meg. Szükség esetén év közben is dönthet úgy az Országos Elnökség, hogy további tenyészalkalmassági vizsgát tart az egyesület.

2.2. A tenyészalkalmassági vizsgának – a részvételi és vizsgakövetelmények szerinti különbség alapján – két szintje van: „A” típusú és „B” típusú tenyészalkalmassági vizsga.

2.3. A tenyészalkalmassági vizsgákon nem vezethető fel az ott bíráló bírók vagy közeli hozzátartozójuk tulajdonában lévő kutya.

2.4. A vizsgát rendező Országos Elnökségnek vagy területi csoportnak gondoskodnia kell a megfelelő terület és a technikai eszközök rendelkezésre állásáról és írnokról, az eredmények származási lapra, illetve „RC” jelzésű regisztrációs lapra történő helyszíni felvezetéséről és hitelesítéséről.

2.5. A tulajdonosok és felvezetők minden néven nevezendő kárért melyet kutyájuk okoz teljes mértékben felelősek.

3. Tenyészalkalmassági vizsgán bíráló bíró és az őrző-védő munkánál közreműködő segéd

A tenyésztésengedélyezés végrehajtásához az egyesület Országos Elnöksége egy, a rottweiler küllembírálatára jogosult, az FCI által elismert küllembírót és egy, az őrző-védő munka bírálatára jogosult, az FCI által elismert teljesítménybírót hív meg. Amennyiben az adott személy a rottweiler küllembírálatára és az őrző-védő munka bírálatára egyaránt jogosult, elegendő ezen egy bíró meghívása. A tenyészalkalmassági vizsga bíróit és az őrző-védő munkánál közreműködő segédet az Országos Elnökség döntése alapján az egyesület Elnöke kéri fel.

A vizsgán a felkért közreműködő bírók és segédek, tevékenységüket saját felelősségükre végzik, eközben előforduló esetleges balesetekért a rendező szervezet nem felelős.

4. A tenyészalkalmassági vizsga végrehajtási rendelkezései

4.1. Tenyészalkalmassági vizsga más rendezvénnyel együtt, pl. kiállítás, vagy kutya show napján is rendezhető.

4.2. A tenyészalkalmassági vizsgának ott kell történnie, ahol elegendő hely van a kutya mozgásának elbírálásához.

4.3. Csak chippel rendelkező és azonosítható kutyák vehetnek részt a tenyészalkalmassági vizsgán.

4.4. A tenyészalkalmassági vizsgára legkésőbb a vizsga napját megelőző 5. napon lehet. Az ismételt tenyészalkalmassági vizsga esetén mellékelni kell a régi tenyészalkalmassági vizsga bírálati lapját a nevezés megtörténtekor.

4.5. A kutyát alkalmas, kellően erős vezetőszíj, és egysoros láncnyakörv használatával kell felvezetni. A tenyészalkalmassági vizsgán szöges nyakörvvel kutyát felvezetni tilos!

4.6. A vizsgán egy bírálati napon legfeljebb 17 kutya vehet részt. Először a kanok, majd a szukák bírálata történik.

5. A részvétel általános feltételei

5.1. A tenyészalkalmassági vizsgán csak olyan kutya vehet részt, amely az FCI által elismert származási lappal vagy „RC” jelzésű regisztrációs lappal rendelkezik.

5.2. Betegségre gyanús vagy beteg kutya nem vezethető fel.

5.3. Minden kutyának chipszám alapján azonosíthatónak kell lennie. Azonosíthatatlan kutya nem bírálható.

5.4. A részvétel feltétele a nevezési díj befizetésének igazolása.

6. A tenyészalkalmassági vizsgán a következő iratokat kell bemutatni:

- eredeti származási igazolást vagy „RC” jelzésű regisztrációs lapot, melyet a vizsga előtt le kell adni,

- enyhénél nem súlyosabb csípő- és könyökízületi eredmény – közepes fokú könyökízületi eredmény egyedi engedély alapján -, kizárólag az egyesület által kijelölt szűrő- és értékelő- állomások egyikétől, az eredeti példányt a vizsga előtt le kell adni,

- ismételt felvezetésnél az előző tenyészalkalmassági vizsga bírálati lapját,

- a kutya érvényes oltási bizonyítványát.

7. A tenyészalkalmassági vizsga dokumentációja

Az egyesület által kiadott formanyomtatvány, a 2 példányos TENYÉSZALKALMASSÁGI VIZSGA BÍRÁLATI LAP (a továbbiakban bírálati lap) (6. melléklet) és a TENYÉSZALKAMASSÁGI VIZSGA ÖSSZESÍŐ LAP.

A bírálati lap az alábbi adatokat tartalmazza:

• a kutya nevét
• fajtáját, chipszámát
• születési idejét, ivarát, törzskönyvi jelét
• a tulajdonos nevét és címét
• a küllembírálati leírását
• a kutya minősítését
• a küllembíró aláírását, pecsétjét
• a bírálat helyét és időpontját

A bírálati lapok másodpéldánya az irattárban lefűzésre kerülnek, eredményük pedig a törzskönyvi adatbázisban feldolgozásra kerül.

A tenyészalkalmassági vizsgán elbírált kutyák nevét, chipszámát és minősítését a tenyészalkalmassági vizsga összesítő lapon, sorszámozva listázni kell. A tenyészalkalmassági vizsga végén a listát egyértelműen le kell zárni és az összesítőt a küllembíró és a teljesítménybíró aláírásával és pecsétjével hitelesíti. A tenyészalkalmassági vizsga összesítő lap egy példányát az egyesület irattárában le kell fűzni és meg kell őrizni.

8. Vizsgakövetelmények

8.1. „A” típusú tenyészalkalmassági vizsga követelményei

A vizsgára történő jelentkezés további feltételei:

–          a vizsga napján betöltött 18 hónapos életkor.

A kutya belső tulajdonságai, ösztönkészlete felmérését és az értékelést az alábbi tesztek alapján végzi el a bíró:

A kutya testméretei felvétele:

- testsúly mérése,

- marmagasság mérése,

- testhossz mérése,

- mellbőség mérése,

- koponya/orrhossz mérése (fejsablonnal).

- szem szín megállapítása szemsablon segítségével.

A kutyának a mérések elvégzését nyugodtan tűrnie kell. Ha a kutya bármelyik mérés elvégzését meghiúsítja, a vizsga eredménytelen, a kutyát vissza kell rendelni a bíró által indokoltnak ítélt 3 hónap múlva újabb vizsgára.

Küllemvizsgálat a standard előírásainak megfelelően: a kiállításokon is szokásos módon történik. A kutya fogazata, harapása, farok, kanoknál a herék tapintásos vizsgálata, szőrminőség tapintásos vizsgálata alatt a kutyának nyugalmat kell mutatnia. Az FCI érvényes fajtastandard szerinti diszkvalifikáló hibát mutató kutya kizárólag „tenyésztésre alkalmatlan” értékelést kaphat. A szemszín a szemsablon 1A-4A tartomány közötti kell, legyen, 4B vagy világosabb szemű egyed tenyésztésre alkalmatlan.

Lövésállósági próba: A felvezető laza pórázon vezeti a kutyát a bal lába mellett, majd - a kutyától - kb. 20m távolságból 6-8 mm-es űrméretű platzpatronnal pisztolyból 2-3 lövést adnak le. A kutya nem mutathat félelmet, menekülési szándékot, ha a lövést megugatja, az elfogadott, de nem mutathat fékezhetetlen agresszivitást sem. 

Közömbösségi próba: A kutyát pórázon kell átvezetni egy – mozgó emberek által alkotott - körön keresztül, majd az áthaladás után vissza kell vezetni a kör közepére, ott le kell ültetni a kutyát. Ezután a csoport teljesen összezár a felvezető és a kutya körül.

A kutya nem mutathat agresszivitást, vagy félelmet, menekülési szándékot.5-15 mp után a bíró jelzésére a kutya elvezethető. 

Őrző-védő munka, támadás elhárítás: A kutyát nyakörvénél fogva vagy pórázon vagy szabadon követésben kell vezetni abba az irányba, ahol a segéd a palánk mögé elbújt. Amikor kb. 5 m-re érkeznek, a bíró intésére a segéd kiugrik a palánk mögül és hangosan, bottal fenyegetve megtámadja a felvezetőt.

A kutyának energikusan kell védenie a "gazdáját", azaz a segéd védőkarral ellátott karját meg kell fognia „fogd” vezényszóra, vagy anélkül (sehol másutt nem szabad!). Fogás közben a segéd egy botütést mér a kutya oldalára – ha a bíró indokoltnak látja, utasítására a segéd még egy ütést mér a kutya oldalára – hangosan küzd a kutyával, elviszi oldalra, a bíró utasítására (amennyire ezt a kutya engedi) megáll, mozdulatlanná válik. Ezt követően (2-4 másodperc után) a felvezető "Ereszd!" vezényszavára a kutyának el kell eresztenie a kart, majd akár ülve, fekve vagy állva őriznie kell a segédet, az álló segédre nem támadhat rá.

Előfordulhat, hogy a kutya nem ereszt. A bíró jelzésére a felvezető „ereszd” parancs kiadásával egyidejűleg a nyakörvnél fogva a kutyát leveheti a karról. Ha a kart nem fogja meg, a segédet nem meri megtámadni, vagy elmenekül, az kizáró hiba. Ha az őrzés ideje alatt elhagyja a segédet több mint 5 m-re, közömbösséget mutatva, kizáró hiba.     .

Bátorságpróba: A kutyát a kijelölt helyen nyakörvénél fogva kell tartania a felvezetőnek. A segéd elszalad kb. 30 m távolságra. A bíró "jelzésére" a kutyát "Fogd, csibész!" parancs után ereszti. A kutyának energikusan el kell fognia, a menekülő segédet.. Amikor a kutya a segédet kb. 5-10 m távolságra megközelítette, a bíró utasítására a segéd visszatámad (bottal, kiabálással). A kutya lendületének nem szabad megtörnie, azaz nem szabad félelmet, bizonytalanságot mutatnia. Erőteljesen kell fognia a segéd karját. A segédnek ugyanúgy kell cselekednie mint a támadás elhárítás feladatnál – a kutyát hangosan bottal fenyegeti, oldal irányba elviszi, de nem üti meg. A segéd a bíró jelzésére megáll, a felvezető ¬"Ereszd!" vezényszavára a kutya el kell engedje, és őriznie kell a segédet, egészen addig, míg a bíró intésére a felvezető elindulhat a kutyához és mindaddig, míg oda nem ér. Ekkor pórázra véve a kutyát, a felvezető elveszi a segéd botját, és a kutyával a bíróhoz kíséri.   

Itt is elfogadott, ha a kutya parancsra nem ereszt, a bíró jelzésére a felvezető a kutyát „ereszd” parancs kiadásával nyakörvénél fogva leveheti a karról.

Kizáró hiba, ha a kutya nem üldözi a segédet, ha nem meri megtámadni, nem fogja meg, továbbá, ha az őrzés ideje alatt 5 m-nél messzebbre távolodik a segédtől, közömbösséget mutat. 

Értékelés: Fenti tesztek bármelyikének nem teljesítése esetén „tenyésztésre alkalmas” értékelést a kutya nem kaphat. A bíró értékelése alapján „visszarendelve … hónap múlva” vagy „tenyésztésre alkalmatlan” minősítésű lehet a tesztek bármelyikét nem teljesítő kutya. A kutyát visszarendelni MÁRK tenyészalkalmassági vizsgára két alkalommal lehet, a második alkalommal végleges értékelést kap.

A küllem vizsgálat – fogak, herék vizsgálata, testméretek felvétele, és a bírálat alatti magatartása a kutyának fontos információt ad a bíró számára a wesenről. Ha a kutya a méréseket, és vizsgálatokat nem tűri, úgy nem teljesíti a teszt követelményt, és nem értékelhető a külleme tenyésztési szempontból, ennek megfelelően kiképzési hiányosságok miatt „visszarendelve” értékelést kaphat. 

8.2. "B" típusú tenyészalkalmassági vizsga követelményei

A vizsgára történő jelentkezés feltételei:

–          a vizsga napján betöltött 15 hónapos életkor,

A kutya belső tulajdonságai, ösztönkészlete felmérését, és az értékelést az alábbi tesztek alapján végzi el a bíró:

A kutya testméretei felvétele:

–          testsúly mérése,

–          marmagasság mérése,

–          testhossz mérése,

–          mellbőség mérése,

–          koponya/orrhossz mérése (fejsablonnal).

–          szem szín megállapítása szemsablon segítségével.

–          fogak és herék vizsgálata.

A kutyának a mérések elvégzését nyugodtan tűrnie kell. Ha a kutya bármelyik mérés elvégzését meghiúsítja, a vizsga eredménytelen, a kutyát vissza kell rendelni a bíró által indokoltnak ítélt 3 hónap múlva újabb vizsgára.

Küllemvizsgálat a standard előírásainak megfelelően: a kiállításokon is szokásos módon történik. A kutya fogazata, harapása, kanoknál a herék tapintásos vizsgálata, szőrminőség tapintásos vizsgálata alatt a kutyának nyugalmat kell mutatnia. Az FCI érvényes fajtastandard szerinti diszkvalifikáló hibát mutató kutya kizárólag „tenyésztésre alkalmatlan” értékelést kaphat. A szemszín a szemsablon 1A-4A tartomány közötti kell legyen, 4B vagy világosabb szemű egyed tenyésztésre alkalmatlan.

Lövésállósági próba: A felvezető laza pórázon vezeti a kutyát a bal lába mellett, majd - a kutyától - kb.15 m távolságból 6-8 mm-es űrméretű platzpatronnal pisztolyból 1-3 lövést adnak le. A kutya nem mutathat félelmet, menekülési szándékot, ha a lövést megugatja, az elfogadott, de nem mutathat fékezhetetlen agresszivitást sem.

Közömbösségi próba: A kutyát pórázon kell átvezetni egy – mozgó emberek által alkotott - körön keresztül, majd az áthaladás után vissza kell vezetni a kör közepére, ott le kell ültetni a kutyát. Ezután a csoport teljesen összezár a felvezető és a kutya körül.

A kutya nem mutathat agresszivitást vagy félelmet, menekülési szándékot. 5-15 mp után a bíró jelzésére a kutya elvezethető.

Őrző-védő munka, támadás elhárítás: A kutyát nyakörvénél fogva vagy pórázon vagy szabadon követésben kell vezetni abba az irányba, ahol a segéd a palánk mögé elbújt. Amikor kb. 5 m-re érkeznek, a bíró intésére a segéd kiugrik a palánk mögül és hangosan, bottal fenyegetve megtámadja a felvezetőt.

A kutyának energikusan kell védenie a "gazdáját", azaz a segéd védőkarral ellátott karját meg kell fognia „fogd” vezényszóra, vagy anélkül (sehol másutt nem szabad!). Fogás közben a segéd puha bottal egy, nem túl erős botütést mér a kutya oldalára hangosan küzd a kutyával, 4 méter távolságra, a jelig elviszi oldalra, majd a bíró utasítására (amennyire ezt a kutya engedi) megáll, mozdulatlanná válik. Ezt követően a felvezető "Ereszd!" vezényszavára a kutyának eresztenie kell.

Előfordulhat, hogy a kutya nem ereszt. A bíró jelzésére a felvezető „ereszd” parancs kiadásával egyidejűleg a nyakörvnél fogva a kutyát leveheti a karról. Ha a kart nem fogja meg, a segédet nem meri megtámadni, vagy elmenekül, az kizáró hiba. Ha a segédet elereszti, és 5 méternél nagyobb távolságra elhagyja, kizáró hiba. Ha a kutya fogás közben a kart elereszti, majd ezt követően visszatámad, és energikusan fog a gyakorlat értékelhető, a kutya megfelel. Általános irányelv, hogy a gyakorlatnál a segéd a kisebb testtömegű szukákkal enyhébben dolgozzon, mint a kanok esetében.

Értékelés: Fenti tesztek bármelyikének nem teljesítése esetén „tenyésztésre alkalmas” értékelést a kutya nem kaphat. A bíró értékelése alapján „visszarendelve 3 hónap múlva” vagy „tenyésztésre alkalmatlan” minősítésű lehet a tesztek bármelyikét nem teljesítő kutya. A kutyát visszarendelni MÁRK tenyészalkalmassági vizsgára két alkalommal lehet, a második alkalommal végleges értékelést kap. Összesen három lehetősége van egy kutyának a tenyészalkalmassági vizsga teljesítésére.

A küllemvizsgálat – fogak, herék vizsgálata, testméretek felvétele, és a bírálat alatti magatartása a kutyának fontos információt ad a bíró számára a wesenről, a kutya ösztönkészletéről. Ha a kutya a méréseket, és vizsgálatokat nem tűri, úgy nem teljesíti a teszt követelményt, és nem értékelhető a külleme tenyésztési szempontból, ennek megfelelően kiképzési hiányosságok miatt „visszarendelve” értékelést kaphat.

9. Záró rendelkezések

A tenyészalkalmassági vizsgaszabályzat a Magyarországi Általános Rottweiler Klub tenyésztési programjának alkotórésze.

A MÁRK elfogadja a MEOESZ tagjaként működő további rottweiler fajtagondozó szervezetek által kiadott tenyészszemle, illetve tenyészalkalmassági vizsga eredményeket.

5/B. KIÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT

1. Bevezető

Az egyesület az FCI jogosítványokkal rendelkező MEOE Szövetséggel vagy annak tagszervezetével együttműködve a kiállítások lebonyolításánál az alábbiak szerint jár el.

Nevezési létszámtól függetlenül a kutyák védelmében ajánlatos a fajta bírálatának pontos kezdetét megadni.

A bírói körbe a jegyzőt, a ring titkárt, a tolmácsot és a tárgyi feltételeket az egyesület biztosítja a speciális fajtakiállításokra.

A kutyákat tilos bántalmazni, szeretetteljesen kell velük bánni a kiállításra való felkészülés során, és a bírálat közben és utána is! A kutyák külsejét tilos szándékosan mesterséges eszközökkel megváltoztatni, pl. festékek, színezők, a fogazattal történő manipuláció, stb. Állatvédelmi szempontok és a szabályzat megsértése esetén az egyesület vezetősége a tenyésztőt, kiállítót elmarasztalhatja, és a kiállítástól meghatározott időtartamra eltilthatja, amelyről az egyesület vezetősége dönt, a vétség súlyosságát figyelembe véve.

2. A kiállításokon való részvétel

Az FCI jogosítványokkal rendelkező szervezettel együtt rendezett kiállításokra vagy az FCI által elismert címet adó kiállításokra kizárólag az FCI által elismert származási lappal, illetve „RC” jelzésű regisztrációs lappal rendelkező kutyák nevezhetők be.

A kiállítás területére csak érvényes állatorvosi oltási igazolvánnyal rendelkező kutya vihető be.

A kutyák által okozott minden néven nevezhető kárért a kutya tulajdonosa felelős. Harapós kutya csak „harapós” jelzéssel, szájkosárral és rövid pórázon tartható a kiállításon. Az ilyen kutyáról a szájkosarat csak a bírói körben szabad levenni, bírói utasításra.

A kiállítás területén a kutyákat szabadon engedni tilos!

3. Nevezési feltételek

3. 1. A kutya tulajdonosa a nevezési határidő lejártáig (feladás dátuma) jogosult a kutyát benevezni.

A nevezéshez minden esetben csatolni kell:

- pontosan és olvashatóan kitöltött és aláírt nevezési lap egy példányát,

- a származási igazolás, illetve az „RC” jelzésű regisztrációs lap másolatát,

- a nevezési díj nevezési határidőig történő befizetésének igazolását, (csekkszelvény vagy banki kivonat másolata)

- champion osztályba történő nevezéshez a nemzeti vagy nemzetközi champion igazolás másolatát.

Minden kiállításra csak azonosítható kutyát lehet benevezni.

A kiállító a nevezési lap beküldésével egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési díj befizetésére is, amely nevezési díj semmilyen esetben nem téríthető vissza, kivéve, ha a kutya a kiállítás rendezőjének hibájából nem kerül katalógusba, és így nem kerülhet elbírálásra.

A kiállító a nevezési lap aláírásával kötelezettséget vállal a kiállítás kezdési, illetve Best In Show időpontjának betartására.

3. 2. A nevezési lapon közölt adatokért a kutya tulajdonosa az aláírással és a beküldéssel egyidejűleg felelősséget vállal, a kiállítási szabályzatot magára nézve kötelezően elismeri.

3. 3. Nem nevezhetőek és nem bírálhatók a kiállításokon beteg, valamint a láthatóan vemhes (kb. 40 napos), vagy szoptatós kutyák.

3. 4. A kiállításokon helyszíni nevezés nem lehetséges.

3. 5. A bírálat alkalmával a bíró utasítására a ring titkár jogosult a felvezetett kutyát azonosítani.

4. A kiállítás

1. A kiállító felelőssége, hogy a benevezett kutyájával a bírói körben, időben megjelenjen. Amennyiben az adott osztály bírálatát lekési, a bírálat befejezése után kérheti, hogy a bíró a kutyát minősítse, de nem tarthat igényt kitűnő minősítés esetén sem a győztes cím kiadásának megismétlésére. Az osztály bírálatának megkezdését követően az elkésett kutya felvezetője csak a bíró külön engedélyével léphet a bírói körbe. A helyezési eljárás megkezdése után érkezett kutya nem helyezhető.

2. A bírói körben a bírálat megkezdése után a bírálandó osztályba tartozó kutyákon és felvezetőiken kívül csak a bíró, az írnok, a ring titkár és szükség esetén a tolmács tartózkodhat. Kivételt képez a vezető bíró.

3. Támadó, harapós kutyák, amelyek nem hagyják magukat végigtapintani, kizárhatóak a bírálatból. Ilyenkor a bírálati lapra rá kell vezetni, hogy a kutya nem bírálható, és az okot is meg kell jelölni.

4. A kiállításokon csak a kiállítási katalógusban szereplő kutyák bírálhatók, kivéve, ha a rendezők adminisztrációs hibából adódóan felejtették ki a kutyát a katalógusból. Ebben az esetben a vezető bíró dönti el, hogy a kutya bírálható-e.

5. A kiállítás rendezője az elfogadott nevezéseket minden esetben köteles visszaigazolni postai úton, vagy e-mail formájában.

5. Átsorolás

Ha a kutya tulajdonosa egyes osztályokba történő nevezésekor nem csatolta a nevezéshez szükséges igazolásokat, a katalógus összeállításakor a rendező szervezet jogosult a kutyát automatikusan más, a csatolmányoknak megfelelő osztályba besorolni, természetesen a kutya korára tekintettel.

Ha a rendező szervezet elírást követ el, a vezetőbíró feladata a beküldött nevezési lapot ellenőrizni és a nevezési lapnak megfelelően a helyszínen a kutyát abba az osztályba átsorolni, ahova a tulajdonos nevezte, és csatolta a szükséges igazolásokat is. A megfelelő mellékletek hiányában a kutyát a kora szerinti – illetve ahol a katalógusban szerepel – osztályban kell elbírálni.

Egyéb esetben átsorolást a bírálati lapon és az összesítőn is fel kell tüntetni.

6. Kiállítási osztályok

Minor Puppy osztály

Ebbe az osztályba a 3-6 hónapos kutyák nevezhetők. A bírálati lapon leírást kapnak.

PUPPY osztály: 6-9 hónapos korig

Ebben az osztályban a kutyák csak leírást kapnak, és több kutya esetében a bíró sorsolást végez I-IV. besorolással. A kutyák fehér szalagot kapnak, ígéretes, vagy nagyon ígéretes differenciálás lehetőségével.

FIATAL osztály I. korcsoport: 9 hónapostól -12 hónapos kort be nem töltött korig

Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorsolást végez kitűnő I-IV. besorolással.

FIATAL osztály II. korcsoport: betöltött 12 hónapos kortól -18 hónapos korig

Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorsolást végez kitűnő I-IV. besorolással.

A FIATAL osztály I. és II. korcsoport kitűnő I. minősítésű kutyái közül az egyik kutya megkaphatja a Hungária Prima Junior (HPJ) címet, amelyhez egy kék-fehér szalag és HPJ kártya jár.

NÖVENDÉK osztály: 15-24 hónapos korig

Eben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorsolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet, amelyhez egy nemzeti színű szalag és egy kártya jár. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja Res. CAC címet, kártyával.

NYÍLT osztály: 15 hónapos kortól

Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak.  Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorsolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet, amelyhez egy nemzeti színű szalag és egy kártya jár. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja Res. CAC címet, kártyával.

MUNKA osztály: 15 hónapos kortól

Nevezhető minden olyan kutya, mely rendelkezik a fajtára elfogadott munkavizsgával, kiváltotta az FCI munkavizsga bizonyítványát, és azt a nevezéshez csatolta.

CHAMPION osztály:

Nevezhető minden olyan kutya, amelyik a nevezési határidőig megszerezte a nemzeti vagy nemzetközi szépség championátust. Ebben az osztályban is kapnak leírást és minősítést a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorsolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a „Champion osztály CAC” címet, amelyhez egy nemzeti színű szalag és egy kártya jár, a kitűnő II. kutya megkapja a Res. CAC címet.

VETERÁN osztály: 8 éves kortól

Nevezhető minden olyan kutya, amelyik betöltötte 8. életévét, tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban is kapnak leírást a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorsolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a VETERÁN CAC címet, amelyhez egy nemzeti színű szalag és egy kártya jár. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja Res. CAC címet, kártyával.

Az itt megszerzett minősítéssel elérhető a VETERÁN CHAMPION cím.

 Egyéb feltételek:

- minden kutya csak egy osztályba nevezhető

- kor szerinti nevezésnél minden esetben a bírálat napja az irányadó

7. A kiállításon elérhető minősítések és címek

7. 1. Az egyes osztályokban elérhető minősítések:

            - kitűnő                        

            - nagyon jó                

            - jó                               

            - megfelelő                

            - nem megfelelő

7.2. A jelen szabályzatban az egyes kiállítási osztályoknál leírt győztes címek kiadása nem kötelező.

8. Egyéb kiadható címek Klubkiállításon:

8/1. Magyar Fiatal Klubgyőztes

Minden évben egy alkalommal az egyesület által megrendezett klubkiállításon adható ki nemenként a fiatal osztályban kitűnő minősítésű, magyar tulajdonban lévő, legszebb kutya részére. A magyar tulajdon igazolására a származási lapra a tulajdonos címeként feltüntetett magyar lakcím szolgál. Külföldi tenyésztésű kutya esetén igazolásként a magyar lakcímre kiállított, de még nem honosított export pedigré is megfelelő. A bírálati lapra a „Magyar Fiatal Klubgyőztes” cím mellé az évszámot is minden esetben fel kell tüntetni.

8/2. Külföldi Fiatal Klubgyőztes

Minden évben egy alkalommal az Egyesület által megrendezett klubkiállításon adható ki nemenként a fiatal osztályban kitűnő minősítésű, külföldi tulajdonban lévő, legszebb kutya részére. A külföldi tulajdon igazolására a származási lapra a tulajdonos címeként feltüntetett külföldi lakcím szolgál. Magyar tenyésztésű kutya esetén igazolásként a külföldi lakcímre kiállított, de még nem honosított export pedigré is megfelelő. A bírálati lapra a „Külföldi Fiatal Klubgyőztes” cím mellé az évszámot is minden esetben fel kell tüntetni.

Kiválasztás rendje:

A Fiatal osztály I. és II. korcsoportban kitűnő I. minősítést szerzett kutyák közül kiválasztott legszebb kutya automatikusan megkapja – a tulajdontól függően – a Magyar vagy a Külföldi Fiatal Klubgyőztes címet. Attól függően, hogy melyik Fiatal Klubgyőztes címet kapja a legszebb kutya, ki kell választani a másik Fiatal Klubgyőztes kutyát, mely az alábbiak szerint történik:

·          ha van mindkét korcsoportban kitűnővel besorolt kutya, akkor mindkét korcsoportból a legjobb helyezést elért kutyák közül kell kiválasztani az adott Fiatal Klubgyőztest;

·          ha csak az egyik korcsoportban van kitűnővel besorolt kutya, abban az esetben ezt a kutyát és a másik korcsoportból kiválasztott legszebb kitűnő minősítésű, de be nem sorolt kutyát kell összevetni és kiadni az adott Fiatal Klubgyőztes címet;

·          ha egyik korcsoportban sincs besorolt kitűnő minősítésű kutya, akkor mindkét korcsoport kitűnő minősítésű, be nem sorolt kutyáit kell visszahívni összevetésre, és kiválasztani az adott Fiatal Klubgyőztes kutyát.

8/3. Magyar Klubgyőztes

Minden évben egy alkalommal az egyesület által megrendezett klubkiállításon adható ki, nemenként a növendék, a nyílt, a munka és a champion osztályban kitűnő minősítéssel, legjobb  helyezést kapott, magyar tulajdonban lévő kutya részére. A magyar tulajdon igazolására a származási lapra a tulajdonos címeként feltüntetett magyar lakcím szolgál. Külföldi tenyésztésű kutya esetén igazolásként a magyar lakcímre kiállított, de még nem honosított export pedigré is megfelelő. A bírálati lapra a „Magyar Klubgyőztes” cím mellé az évszámot is minden esetben fel kell tüntetni.

8/4. Külföldi Klubgyőztes

Minden évben egy alkalommal az egyesület által megrendezett klubkiállításon adható ki, nemenként a növendék, a nyílt, a munka és a champion osztályban kitűnő minősítéssel, legjobb  helyezést kapott, külföldi tulajdonban lévő kutya részére. A külföldi tulajdon igazolására a származási lapra a tulajdonos címeként feltüntetett külföldi lakc