MEOESz,FCI,IFR tagja,ADRK partnere
MEOESz,FCI,IFR tagja,ADRK partnere
Men 1
 
Elrhetsg

 

markrottweilerklub@gmail.hu

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
SZERVEZETEINK/local organisations
 
Vizsga szablyzatok
Vizsga szablyzatok : Tenysztsi s Killtsi Szablyzat I.

Tenysztsi s Killtsi Szablyzat I.

  2017.07.29. 14:11


 

                        

 

Tenysztsi s Killtsi Szablyzat

Rottweiler

ebfajta vonatkozsban

 

Fajtaklub:

Magyarorszgi ltalnos Rottweiler Klub

Szkhely: 2225 ll, Mtys kirly utca 4.

 

Tartalomjegyzk

 

1.      Fajtalers

 

-          a fajta alkalmazsa

-          fajtacsoporton belli elhelyezkedse

-          trtneti ttekints az eredetrl

-          a fajta fizikai s mentlis ismrvei

-          elfordul hibk, betegsgek

 

2.      Tenyszcl

 

3.      A tenyszts mdszere

 

4.      Konfirmcis eljrs rendje

 

5.      Teljestmnyvizsglat

-          5/A Tenyszalkalmassgi vizsgaszablyzat

-          5/B Killtsi szablyzat

-          5/C Teljestmnyvizsga-szablyzat

 

6.      Tenysztsbe vtel szablyai

 

7.      rkletes betegsgek kiszrsre alkalmas vizsglatokkal kapcsolatos ktelezettsgek s szablyok

 

8.      Mellkletek - hasznlatos nyomtatvnyaink:

-     8/1. Tenyszalkalmassgi vizsga lap

 

  1. FAJTALERS

 

A rottweiler standardja

A fajta lerst a Nemzetkzi Kinolgiai Szvetsg (FCI) 147/19.06.2000/D sorszm standardja (tovbbiakban: standard) tartalmazza, mely az albbiak szerint rendelkezik:

 

A rottweilertenyszts arra trekszik, hogy egy olyan, ertl duzzad kutya fejldjn ki, amely slyos egynisget tkrz sszmegjelensben ne legyen hjn nemes vonsoknak, s klnsen alkalmas legyen ksr, rz-vd s munka (szolglati) kutya feladatok elltsra.

 

A kutya ltalnos megjelense

A rottweiler zmk, kzpnagy, nagy kutya, sem elnehezlt, sem knny, nem magasra lltott s nem levegs. Helyes arnyaibl, enyhn nyjtott zmk s erteljes alakjbl nagy erre, mozgkonysgra s kitartsra lehet kvetkeztetni.

Legfontosabb mretarnyok

A trzs hosszsgnak mrtke a szegycsonttl az lcsontig mrve, a marmagassg mrtkt legfeljebb 15%-kal lpheti tl.

Viselkeds s jellem

Bartsgos s bks alaptermszetbl ereden a rottweiler gyerekszeret, nagyon ragaszkod, szfogad, engedelmes s szvesen vgez feladatokat. Megjelense sert sugroz: viselkedse magabiztos, ers idegzet s rettenthetetlen. Nagy figyelemmel reagl krnyezetre.

Fej

Fejtet: Kzepesen hossz, a koponyacsont a flek kztt szles, homlokvonalban oldalrl nzve mrskelten dombor. A tark jl fejlett, anlkl, hogy ersen kiugrana. Erteljes fels s alsllkapocs. A homlokvonal s jrom kifejezett. Az orrhegytl a bels szemzugig 40% a bels szemzugtl a tarkcsontig 60%.

Stop: Hatrozott arcorri hajlat.

Arckoponya

Orr: Orrht egyenes, szles kezdettel s mrskelt keskenyedssel. Az orrtkr jl fejlett, inkbb szles, mint kerek, meglehetsen nagy nylsokkal mindig fekete szn.

Pofa: A fejtethz viszonytva a pofa nem tnhet sem elnyjtottnak, sem lervidltnek.

Ajkak: Fekete sznek, feszesek, az ajakzugok zrtak, a fogny lehetleg stt.

llkapocs: Ers s szles llcsont, illetve llkapocs.

Fogazat: Ers s tkletes (42 fog).

Haraps: A fels metszfogak ollszeren az als llkapocs fl zrdnak.

Szemek: Kzepes nagysgak, mandula formjak, mlybarna sznek. Szemhjak feszesek

Flek: Kzepes nagysgak, lg hromszglet alakak, nem rncos, egymstl messzell, magasan tzttek. A fej fels rsze jl fekv flek esetn kiszlesednek ltszik

Nyak: Ers, meglehetsen hossz, j izomzat, enyhn velt tarkvonal a vllrl kinve, szraz, lebernyeg s laza torokbr nlkl.

Trzs

Ht: Egyenes, ers, feszes

Lgyk: Rvid, ers, s mly

Far: Szles, kzepes hosszsg, enyhn lekerekeden vgzdik, nem szabad, hogy egyenes, vagy ersen csapott legyen

Mellkas: Tgas, szles s mly (a marmagassg kb.50%-a), jl fejlett szggyel s jl velt bordkkal

Has: A lgyk nem felhzott

Farok: Termszetes llapotban meghagyott, vzszintes a htvonal meghosszabbtsaknt, nyugalmi llapotban lelog is lehet

Mells vgtag

Ellnzetbl a mells vgtagok egyenesek, nem szk llsak. Oldalnzetbl az als lbszr egyenes. A lapockacsont a vzszintessel krlbell 45 fokos szget zr be.

Vllak: Jl illeszkednek a trzshz.

Fels lbszr: A trzshz jl illeszkedik.

Als lbszr: Ersen kifejlett s izmos

Mells lbkzp: Knnyed ruganyozsu, ers, nem meredek.

Mancsok: Kerek, jl zrt s boltozatos formjak, a karmok rvidek, fekete sznek s erteljesek.

Hts vgtag

Htulrl nzve a htuls vgtagok egyenesek, nem szk llsak. Termszetes llsban a combcsont s a cspcsont, a combcsont s a lbszrcsontok, tovbb a lbszrcsontok s a lbkzp tompaszget zrnak be egymssal.

A comb fels rsze: Mrskletesen hossz, szles s ers izomzat.

Lbszr: Hossz, ers s szles izomzat, izmosan megy t az erteljes csnkba, j szget zr, nem meredek.

Mancsok: Valamivel hosszabbak a mells mancsoknl, azonban ugyanolyan jl zrtak, veltek, ers lbujjakkal, farkas karom nlkl.

Jrsmd

A rottweilert egy get jrmod jellemzi. Ilyen jelleg mozgs sorn er, kitarts s hatrozottsg benyomst kelti. A ht merev marad s relatv nyugodt. A mozgs harmonikus, biztos, erteljes s szabad.

Br

Fejbr: Mindentt feszesen fekszik s csak nagy figyelem esetn, kpzdhetnek knny homlokredk. Kvnatos a rnc nlkli fej.

Szrzet

Szrzet minsge: A kutya testt fedszrzet s aljszrzet bortja. A fedszrzet kzepesen hossz, tmr, vastag s feszesen simul a testre, az aljszrzetet teljes mrtkben eltakarja. A htuls vgtagok valamivel hosszabb szrrel boritottak.

Sznezet: A szrzet alapszne a fekete. Jl krlhatrolt, teltett vrsesbarna jegyek fordulnak el a pofn, a torok als rszn, a mellkason, a vgtagokon, a szemek felett s a farok tvnl.

Nagysg s sly

Marmagassg kanoknl 61-68 cm

61-62 cm kistermet

63-64 cm kzepes termet

65-66 cm nagy, kvnt magassg

67-68 cm nagyon nagy

A kanok slya krlbell 50 kg.

Marmagassg szukknl 56-63 cm

56-57 cm kistermet

58-59 cm kzepes termet

60-61 cm nagy, kvnt magassg

62-63 cm nagyon nagy

A szukk slya krlbell 42 kg

 

Formai hibk

sszkp: Knnyed, levegs, magasra lltott sszmegjelens, gyenge csontozat s izomzat.

Fej: Vadszkutyafej, keskeny, knnyed, tl rvid, tl hossz, formtlan fejforma, lapos homlokvonal (hinyz vagy tl kicsi stop).

Pofa: Hossz, vagy hegyes arcorri rsz, kosorr vagy hastott orr, sllyesztett vagy lejts orrht, vilgos vagy foltos orrtkr.

Ajkak: Nyitott rzsaszn vagy foltos ajkak, nyitott ajakzug.

llkapocs: Keskeny llkapocs.

llcsont: Ersen elre ugr llcsont.

Haraps: Harapfogszer haraps (ttre vagy r-haraps).

Flek: Tl mlyen l, nehz, hossz, ernyedt, htracsapott, valamint ll s nem egyformn hordott flek.

Szemek: Vilgos, nyitott, mlyen l, tl telt, valamint kerek szemek.

Nyak: Tl hossz, vkony, gyenge izomzat nyak, lebernyeges vagy tl laza torokbr.

Test: Tl hossz, tl rvid, keskeny test.

Mellkas: Lapos bordzat, hordalak mell, fztt mell.

Ht: Tl hossz, gyenge vagy lesllyedt ht, pontyht.

Far: Csapott far, tl rvid, tl egyenes vagy tl hossz far.

Farok: Tl magasan vagy tl mlyen tztt farok.

Mells vgtagok: Szk lls vagy nem egyenes mells vgtagok. Meredek vllak, hinyz vagy hinyos knykcsatlakozs, tl hossz, tl rvid vagy meredek fels lbszr, puha vagy meredek mells lbkzp, sztterl mancsok, tl lapos vagy tl ersen velt lbujjak, elcskevnyesedett lbujjak, vilgos karmok.

Htuls vgtagok: Lapos comb, tehnlls vagy hordlls lbak, tl kzel elhelyezked sarkak, tl szk vagy tl szles szget zr izletek, farkaskarom.

Br: Rncos fejbr.

Szrzet minsge: Puha, tl rvid vagy tl hossz szrzet, hullmos szrzet, hinyz ajszrzet.

Sznezet: Nem megfelel szn, nem tisztn krlhatrolt s tlsgosan kiterjeszked jegyek.

Tenysztsbl kizr hibk

ltalnos megjelens: Hangslyozottan megfordtott nemi jegyek (szuka-tpus kanoknl s fordtva).

Viselkeds: Flnk, btortalan, gyva, lvsfl, rosszindulat, tlsgosan bizalmatlan, ideges llat.

Szemek: Entrpia s ektrpia (a szemhjak befel, illetve kifel fordulsa), srga szemek, felems szn szemek.

Farok: A grbe, megtrt, kunkorod illetve a htvonaltl ersen oldalra tr farok.

Haraps: Elreharaps, htraharaps, keresztharaps, hinyz szemfogak (canini), metszfogak (incisivi), zpfogak (premolar, molar).

Herk: Egyherj vagy rejtett herj kanok.(Mindkt jl fejlett hernek vilgosan lthatan a herezacskban kell elhelyezkednie.)

Szrzet minsge: Kifejezetten hosszszr s hullmos szr egyedek.

Szrzet sznezete: Azok a kutyk, melyek eltrnek a rottweilernek megfelel fekete- sznezettl s barna jegyektl, tovbb a fehr foltos kutyk.

A rottweiler alkalmazsa

Napjainkban fleg rendr- s katonai szolglati, illetve mentkutynak, tovbb hzrznek, csaldi kedvencnek, valamint sportkutynak tenysztik s tartjk.

A rottweiler fajtacsoporton belli elhelyezkedse

A rottweilert az FCI II. fajtacsoport besorolsa a molossoid csoportba sorolja, a dogszerekkel egytt.

A rottweiler eredete

A rottweiler sei feltehetleg Germniban, a korabeli rmai helytartsgban, gynevezett provinciban ltek. Abban az idben harci, csordaterel s hajtkutynak alkalmaztk ket. Ezek a kutyk molosszoid fajta kutyk voltak. A sz a molossoktl szrmazik, amely egy grg npcsoportot jellt, trzsei Epiduszban ltek s vadszkutyikrl voltak nevezetesek.

A rottweiler rmai kori seit az vszzadok sorn tenysztett, majd bevndorolt kutykkal, a helybeli juhszkutykkal, valamint bulldogokkal is prostottk. Az srottweilert kitartsa, btorsga, letrevalsga, intelligencija, j rz s vd hajttulajdonsgai alapjn tenysztettk. Az vszzadok sorn elvlaszthatatlan segtje lett a szarvasmarha-kereskedknek s mszrosoknak. Leggyakoribb elterjedsi helye szerint a kzpkorban Rottweil vros neve alapjn kapta fajtanevt.

A rottweiler eredetileg szarvasmarha-terelsre lett kitenysztve, ezrt a mai pldnyok kzl a legtbb azonnal helyesen reagl, amennyiben alkalmat biztostanak neki erre. Tnylegesen abbl kell kiindulni, hogy a rottweilert vszzadok ta mszrosok, valamint llattenyszt parasztok munkakutyaknt tartottk s csordik terelsre alkalmaztk. A szarvasmarhkat a mai szoksokkal ellenttben lve hajtottk a felhasznlkhoz, amely esetenknt tbb hetes fradtsgos terelsi munkt jelentett. Arra alkalmas kutyk nlkl ez teljesen lehetetlen lett volna. Kzenfekv, hogy csak a legjobb kutyk brtk az t megprbltatsait. A gyengbb kutykat tulajdonosaik kizrtk a terelsbl s a tenysztsbl. Ezen a mdon olyan szelekc mkdtt, amelynek pozitv hatsai manapsg az ltalnos j testfelptsben s az ers temperamentumban rvnyeslnek.

Nagy valsznsggel felttelezhet, hogy a rottweiler, hasonlan ms tipikus terelkutykhoz – pl. a boxer – a bulldogtl szrmazik, amelyrl hiteles brzolsok tanskodnak. Ez a fajta viszont valsznleg attl a dogszer kutytl szrmazik, amelyet vaddisznhajt- s medvevadszatra alkalmaztak. Abba az idben az ztt vadllatokat nem lfegyverrel, hanem lndzsval s nyllal ejtettk el. Ezekre a vadszatokra csak rmens kutyk voltak alkalmasak. Ez a jellemvons egyrtelmen fellelhet a mai rottweiler viselkedsben is.

Azok az emberek, akik csordkkal vgeztk munkjukat, a lehet legalkalmasabb kutyt hasznltk segt terelnek s rznek, mgpedig a rottweilert.

A rottweiler a teljestmnye s a klns jelleme alapjn egyre ismertebb lett. Mint annyiszor, ebben az esetben is a gazdasgi vltozsok s a technikai vvmnyok gyors elterjedse megfosztottk a kutyt feladattl. Egy id utn a szarvasmarhacsordkat vonaton szlltottk, ksbb a csordk hajtst kutykkal trvnyek is tiltottk. gy a rottweiler npszersge cskkent, de teljestmnye miatt elfelejteni nem lehetett.

A rottweiler fennmaradst egyedl annak ksznheti, hogy csodli mg idejben – mr 1900 krl – nagy erfesztseket tettek megmentsrt. Nmetorszgi tenysztk s nemestk munkjnak eredmnye a ma ismert erteljes, ugyanakkor bartsgos, vrmrsklete szerint idegenekkel szemben bizalmatlan, de csaldtagokhoz nagyon ragaszkod kutyafajta.

A fajta eurpai npszersge igen nagy,

Fizikai s mentlis ismrvek

A standard a Rottweilert a kvadratikusnl hosszabb trzs, erteljes, ers csontozat szles s mly mellkassal rendelkez jl izmolt egyenes vgtaglls htul megfelelen szgelt flhossz szr (n. Stockhaar) fekete szablyos jl elhatrolt vrsbarna jegyekkel br zmk nagy kutynak rja le. Mely teljes olls zrds fogazat (42 fog) ers kzphossz kellen velt nyak, ers fej kifejezett jromcsontokkal s stoppal, kzp nagy hromszglet j tzs, fekvs flekkel, ers a koponynl rvidebb arcorri rsszel,(fang) mely tompa k alak, lehetleg szraz nyakbrrel mandula formj sttbarna szemekkel, s fekete orrtkrrel s jl zrt ajkakkal s stt nylkahrtyval br.

A Rottweiler alapveten nyugodt, magabiztos s btor kutya, tartzkod magatarts, nem bonyoldik azonnali felttlen bartkozsokba. Magabiztos, gy a krnyezetben r ingerekre csendben, valamifle vrakoz magatartssal reagl. Veleszletett vgyat rez hza s csaldja vdelmezsre, intelligens s rendkvl alkalmazkod az t r szlssges krlmnyek kztt. Ers kszsget mutat a munkban is mely klnsen alkalmass teszi ksr, rz-vd, s ltalnosan mindennem feladat elvgzsre.

Elfordul hibk, betegsgek

A fentiektl eltr karakterek, a kimondottan agresszv alacsony ingerkszb kutyk, a kifejezetten ostoba, letompult, vagy ideges ijeds kutyk nem felelnek meg a fajtval szemben tmasztott pszichikai kvetelmnyeknek, gy nem viselik magukon a Rottweiler wesenjegyeit. Mindezen kvetelmnyek elengedhetetlenek az emberrel harmniban l Rottweilerrel szemben.

Az egszsges karakter mellett a kutya egszsges anatmija s letereje is fontossggal br. Klns figyelmet rdemel a cspzlet egszsges diszplzia mentes llapota ugyangy a knykzlet diszplziamentes llapota is.

Minden anatmiai hiba mely a hasznlhatsgot – itt a kvnt mozgsteljestmnyt – befolysolja slyosabb megtls al esik mint a kisebb kllemi hibk.

 

TENYSZCL

 

Egszsges, a nemzetkzi elrsoknak megfelel fajtajelleggel rendelkez trzsknyvezett ebllomny kialaktsa, szinten tartsa, fejlesztse, fajtafenntart s fajtajavt tenysztse, az FCI standardhoz mindjobban kzelt, kitn anatmij, idegrendszer, rkletes betegsgektl mentes, jl szocializlt llomny ltrehozsa.

Kiemelten fontos a modem trsadalomhoz alkalmazkodni tud, jl szocializlhat populci kialaktsa, mely az ember s kutya vezredes mltra visszatekint harmonikus kapcsolatn alapul. A rottweiler wesenkpe megfelel ezen kvetelmnyeknek, kiegyenslyozott, nyugodt, kifejezetten gyermekszeret, a veszlyre fejlett vdsztnnl fogva hatrozottan reagl, azonban alapveten jindulat trsa az embernek. A kutya ignyeinek megfelel tarts s bnsmd - belertve a szksges kikpzst is - tvzve a cltudatos tenyszts ignyvel teszi lehetv a rottweiler fajta fennmaradst, sokoldal az embert segt hasznlatt.

A rottweiler klnsen alkalmas veleszletett tulajdonsgainl fogva hasznlati kutynak, rendrsgi szolglatra, katasztrfa ment szolglatra, szemlyvdelemre s terletrzsre, gyermekeknek testrnek s terpia kutynak egyarnt. Azonban sokoldalsgnl s termszetes intelligencijnl fogva hasznlhat ms specilis feladatokra is.

A rottweiler eredetileg szarvasmarha-terelsre lett kitenysztve. Napjainkban fleg rendr- s katonai szolglati, illetve mentkutynak, tovbb hzrznek, csaldi kedvencnek, valamint sportkutynak tenysztik s tartjk. Az Egyeslet clja, hogy a fenti felhasznlsi clokat is kielgt, azonos elvek alapjn trtn, szablyozott, ellenrizhet tenyszttl szrmaz s a fent emltett tbbi szempontnak is megfelel ebllomnybl tevdjn ssze a hazai llomny.

A csak mennyisgi szempontokat figyelembe vev „szaports” felszmolsa, a tenysztsre nem alkalmas egyedek kiszrse, csak a kivl egyedekkel trtn minsgi tenyszts kialaktsa a jelen szablyzat elsdleges clja.

Tovbbi cljaink az llatvdelmi szempontbl kifogsolhat tartsi krlmnyek megszntetse, a fajta mltsgnak megfelel bnsmd kialaktsa a Rottweiler tartk, tenysztk krben.

 

3. TENYSZTS MDSZERE

 

A tenyszts mdszere a fajtatiszta tenyszts, melynl kizrlagosan trzsknyvi regisztrcival rendelkez, tenyszengedllyel br rottweiler fajtj egyedeket lehet prostani.

Az egyeslet a tenyszengedlyek kiadsakor maximlisan megkveteli a fajtra jellemz kllem s viselkedsbeli elrsok rvnyeslst az FCI standardja s az anyaorszgbeli elrsok alapjn.

Az rkletes hibkat s betegsgeket az egyeslet feldolgozza, rtkeli s tervszer tenysztsi munkval trekszik kiszrni az llomnybl.

 

A fajtatiszta tenysztsben alapveten kt mdszer ismeretes, az idegen prosts s a beltenyszts.

Az idegen prosts vagy vr (gn-) frisst keresztezs sorn a tenyszpr kztt nem ll fenn rokonsg, azaz kzs s a negyedik nemzedkig nem mutathat ki. Ezt a mdszert j gnek bevitelt clz eljrsknt alkalmazzuk. Az idegen prosts mrskli a homozigtasg mrtkt mind a pozitv mind a negatv tulajdonsgok tekintetben. Kt tpusa lehetsges, homogn s heterogn prosts. Homogn prosts esetn a tenyszpr az adott tulajdonsgokra nzve nagyon hasonl, a heterognnl pedig eltr, vagy kiegszti egymst. Mindkt esetben a szlk genotpusai lnyegesen eltrnek s az eredmny a szabad kombinlds miatt nagy valsznsggel kiegyenltetlen lesz. Heterogn prosts esetn a szlssges eseteket kerlni kell, vagyis egyetlen hiba sem javthat ellenkez hibval.

A beltenyszts sorn a tenyszpr kztt rokonsg ll fenn, azaz ngy nemzedkre visszamenen egy vagy tbb kzs s mutathat ki. A kutya faj esetben, mivel a beltenyszts zrt llomnyban folyik, az llomny egyedei elbb-utbb valamilyen rokonsgba kerlnek egymssal: ezltal vlik a beltenyszts rokontenysztss. Beltenyszts alatt olyan rokon egyedek prostst rtjk, amelyek a populcis tlagnl kzelebbi rokonsgban llnak. A szrmazsilag azonos gneket tartalmaz, teht genetikai rtelemben egymssal rokonsgban lv egyedek prostsa a rokontenyszts. A rokonprostsok esetn fokozdik a homozigtasg mrtke mind a pozitv mind a negatv tulajdonsgok tekintetben. Rokon egyedek prostsval a legfontosabb tulajdonsgnl az utdok hasonlatossgra treksznk. Ezzel egytt a heterozigtasg mrtke azonos arnyban cskken, gnerzira szmthatunk.

A rokontenysztettsg mrtke a Wright-fle koefficienssel fejezhet ki, melynek alapjn beszlhetnk:

·         mrskelt: kb. 6,25 % (ddszlk s ddunokk, els fok unokatestvrek prostsa, vagy a ddapa ngyszer fordul el a felmen gakon)

·         szoros: kb. 12,5 % (nagyszlk, unokk, ill. fltestvrek prostsa)

·         igen szoros: kb. 25 % (szl-utd, destestvrek  prostsa)

·        

Az igen szoros rokontenyszts olyan tenysztsi eljrs, amely csak akkor vezethet sikerre, ha a tenyszllatok tiszta rkls tjn megszerzik csaknem az sszes kvnt tulajdonsgot. A kutyatenysztsben ez alig, vagy csak ritkn fordul el, gy az igen szoros rokontenysztsre irnyul prblkozsokat csak olyan tenysztk rszre lehet engedlyezni, akik abszolt garancit jelentenek arra vonatkozan, hogy nem kvnt eredmny esetn a tenyszts produktumait- az llatvdelmi trvny betartsa mellett – kirtjk.

Az igen szoros rokontenysztsre irnyul ksrlet vgrehajtshoz a fedezs eltt be kell szerezni a tenysztsvezet rsbeli hozzjrulst.

A tenysztsvezet alapos mrlegels utn dnt az engedlyezsrl. Errl tjkoztatst kap az Egyeslet Orszgos Elnksge.

A tenysztsvezet dntse a tenysztre nzve vgleges s ktelez rvny.

Ha a tenysztsvezet engedlyezi az igen szoros rokontenyszts ksrlett, akkor maga – vagy pedig egy ltala kijellt egyesleti tisztsgvisel – kteles figyelemmel ksrni az almot, illetve az alombl szrmaz kutyk fejldst. A tnymegllapts eredmnyt jegyzknyvben kell sszefoglalni, melyet – ha azt nem a tenysztsvezet ksztette – a tenysztsvezet rendelkezsre kell bocstani, aki a tovbbiakban a jegyzknyvet legalbb 3 vig megrzi.

A vonaltenyszts clja az n. rokontenysztett vonal ltrehozsa. A rokontenysztett vonal szoros rokontenysztssel nagymrtkben homozigtv tett rszllomny, amelyben a vonalalapt sk rtkes tulajdonsgai igyeksznk rgzteni. Ezt a mdszert kizrlag igazoltan nagy tenyszrtk, rkletes terheltsgektl ltszlag mentes tenyszllatokra kell alapozni.

A vrvonaltenyszts a rokontenyszts enyhbb vltozata. A vrvonal egy kivl llatra, a vrvonalalaptra visszavezethet rszpopulci, melynek egyedei mrskelt rokontenyszts rvn szorosabb rokonsgban vannak a vrvonalalapt ssel, mint a vrvonal kialaktsban rsztvev tbbi egyeddel. A vrvonaltenyszts clja a vonalalapt rtkes gnjeinek minl nagyobb arnyban val akkumullsa s megrzse a vonal egyedeinek genotpusban.

Szelekci: Brmely, elzekben megfogalmazott tenysztsi eljrs elkpzelhetetlen szelekci nlkl. A kutyatenyszts esetben mestersges szelekcirl beszlnk, mely sorn egy meghatrozott tenyszcl rdekben vlasztjuk ki a populci azon egyedeit, amelyeket a kvetkez generci szleinek sznunk. A kivlasztott egyedeket tenyszllatoknak, a mestersges szelekcit tenyszkivlasztsnak nevezzk.

Selejtezs: Nem azonos a szelekci fogalmval. A szelekci elre jl megfogalmazott tudatos s megvlasztott cselekvsek sorozata, mely a populci genetikai szerkezetre pozitv hatssal van. A selejtezs a szelekcihoz hasonlan tudatos tevkenysg, de ezzel szemben nem tervezett,        knyszerszer esemny, amelynek oka lehet rkltt (testalkati rendellenessgek, rkletes        betegsgek) vagy szerzett (srls, kiregeds, szerzett betegsgek) tulajdonsg. Ez utbbi         tekintetben a selejtezs lehet genetikai rtelemben kros hatssal is lehet a populci genetikai szerkezetre.

 

4. KONFIRMCIS ELJRS RENDJE

 

A Magyar Ebtenysztk Orszgos Egyesleteinek Szvetsge (a tovbbikban: MEOESZ) mindenkor hatlyos Trzsknyvezsi Szablyzata szerint „RC” jelzs regisztrcis lappal rendelkez rottweiler egyed szrmazsi lapra trtn cserjhez szksges egy kllembrlat legkorbban 12 hnapos korban. Amennyiben az egyedet tenysztsbe kvnjk vonni, a tenysztsbe vtelhez az „A” tpus tenyszalkalmassgi vizsgt kell teljesteni. Tovbb ebben az esetben HD mentes s ED mentes eredmny szksges a tenyszalkalmassgi vizsgn val rszvtelhez.

 

5. TELJESTMNYVIZSGLAT

 

5/A. TENYSZALKALMASSGI VIZSGASZABLYZAT

 

1. A tenyszalkalmassgi vizsga clja

Csak egszsges, fajtatpusos, kifogstalan s a standard kvetelmnyeknek megfelel Rottweiler tenysztse engedlyezett a Magyarorszgi ltalnos Rottweiler Klubban (a tovbbiakban: egyeslet). Tenysztsre alkalmatlan Rottweilert a tenysztsbl ki kell zrni.

Klfldrl behozott s honostott egyedek esetben, ha a szrmazsi orszgban tenysztsbe vtelnek nincs felttele, a tenysztsbe vtel eltt az egszsggyi szrseket el kell vgezni, s a tenyszalkalmassgi vizsgt teljesteni kell. Abban az esetben, ha a honostott egyed a szrmazsi orszgban teljestette az ott elrt tenysztsbevteli kvetelmnyeket, a Magyarorszgon trtn tenysztsbe vtelhez tovbbi felttel teljestse nem szksges.

2. Tenyszalkalmassgi vizsga rendezvnyek

2.1. Tenyszalkalmassgi vizsgt csak az egyeslet tarthat. A tenyszalkalmassgi vizsga helyt s idpontjt az egyeslet Orszgos Elnksge hatrozza meg, amelyet az egyeslet sajt honlapjn teszi kzz megfelel idben. A tenyszalkalmassgi vizsgk szmt az egyeslet Orszgos Elnksge vente igny szerint hatrozza meg. Szksg esetn v kzben is dnthet gy az Orszgos Elnksg, hogy tovbbi tenyszalkalmassgi vizsgt tart az egyeslet.

2.2. A tenyszalkalmassgi vizsgnak – a rszvteli s vizsgakvetelmnyek szerinti klnbsg alapjn – kt szintje van: „A” tpus s „B” tpus tenyszalkalmassgi vizsga.

2.3. A tenyszalkalmassgi vizsgkon nem vezethet fel az ott brl brk vagy kzeli hozztartozjuk tulajdonban lv kutya.

2.4. A vizsgt rendez Orszgos Elnksgnek vagy terleti csoportnak gondoskodnia kell a megfelel terlet s a technikai eszkzk rendelkezsre llsrl s rnokrl, az eredmnyek szrmazsi lapra, illetve „RC” jelzs regisztrcis lapra trtn helyszni felvezetsrl s hitelestsrl.

2.5. A tulajdonosok s felvezetk minden nven nevezend krrt melyet kutyjuk okoz teljes mrtkben felelsek.

3. Tenyszalkalmassgi vizsgn brl br s az rz-vd munknl kzremkd segd

A tenysztsengedlyezs vgrehajtshoz az egyeslet Orszgos Elnksge egy, a rottweiler kllembrlatra jogosult, az FCI ltal elismert kllembrt s egy, az rz-vd munka brlatra jogosult, az FCI ltal elismert teljestmnybrt hv meg. Amennyiben az adott szemly a rottweiler kllembrlatra s az rz-vd munka brlatra egyarnt jogosult, elegend ezen egy br meghvsa. A tenyszalkalmassgi vizsga brit s az rz-vd munknl kzremkd segdet az Orszgos Elnksg dntse alapjn az egyeslet Elnke kri fel.

A vizsgn a felkrt kzremkd brk s segdek, tevkenysgket sajt felelssgkre vgzik, ekzben elfordul esetleges balesetekrt a rendez szervezet nem felels.

4. A tenyszalkalmassgi vizsga vgrehajtsi rendelkezsei

4.1. Tenyszalkalmassgi vizsga ms rendezvnnyel egytt, pl. killts, vagy kutya show napjn is rendezhet.

4.2. A tenyszalkalmassgi vizsgnak ott kell trtnnie, ahol elegend hely van a kutya mozgsnak elbrlshoz.

4.3. Csak chippel rendelkez s azonosthat kutyk vehetnek rszt a tenyszalkalmassgi vizsgn.

4.4. A tenyszalkalmassgi vizsgra legksbb a vizsga napjt megelz 5. napon lehet. Az ismtelt tenyszalkalmassgi vizsga esetn mellkelni kell a rgi tenyszalkalmassgi vizsga brlati lapjt a nevezs megtrtntekor.

4.5. A kutyt alkalmas, kellen ers vezetszj, s egysoros lncnyakrv hasznlatval kell felvezetni. A tenyszalkalmassgi vizsgn szges nyakrvvel kutyt felvezetni tilos!

4.6. A vizsgn egy brlati napon legfeljebb 17 kutya vehet rszt. Elszr a kanok, majd a szukk brlata trtnik.

5. A rszvtel ltalnos felttelei

5.1. A tenyszalkalmassgi vizsgn csak olyan kutya vehet rszt, amely az FCI ltal elismert szrmazsi lappal vagy „RC” jelzs regisztrcis lappal rendelkezik.

5.2. Betegsgre gyans vagy beteg kutya nem vezethet fel.

5.3. Minden kutynak chipszm alapjn azonosthatnak kell lennie. Azonosthatatlan kutya nem brlhat.

5.4. A rszvtel felttele a nevezsi dj befizetsnek igazolsa.

6. A tenyszalkalmassgi vizsgn a kvetkez iratokat kell bemutatni:

- eredeti szrmazsi igazolst vagy „RC” jelzs regisztrcis lapot, melyet a vizsga eltt le kell adni,

- enyhnl nem slyosabb csp- s knykzleti eredmny – kzepes fok knykzleti eredmny egyedi engedly alapjn -, kizrlag az egyeslet ltal kijellt szr- s rtkel- llomsok egyiktl, az eredeti pldnyt a vizsga eltt le kell adni,

- ismtelt felvezetsnl az elz tenyszalkalmassgi vizsga brlati lapjt,

- a kutya rvnyes oltsi bizonytvnyt.

 

7. A tenyszalkalmassgi vizsga dokumentcija

Az egyeslet ltal kiadott formanyomtatvny, a 2 pldnyos TENYSZALKALMASSGI VIZSGA BRLATI LAP (a tovbbiakban brlati lap) (6. mellklet) s a TENYSZALKAMASSGI VIZSGA SSZES LAP.

A brlati lap az albbi adatokat tartalmazza:

  • a kutya nevt
  • fajtjt, chipszmt
  • szletsi idejt, ivart, trzsknyvi jelt
  • a tulajdonos nevt s cmt
  • a kllembrlati lerst
  • a kutya minstst
  • a kllembr alrst, pecstjt
  • a brlat helyt s idpontjt

A brlati lapok msodpldnya az irattrban lefzsre kerlnek, eredmnyk pedig a trzsknyvi adatbzisban feldolgozsra kerl.

A tenyszalkalmassgi vizsgn elbrlt kutyk nevt, chipszmt s minstst a tenyszalkalmassgi vizsga sszest lapon, sorszmozva listzni kell. A tenyszalkalmassgi vizsga vgn a listt egyrtelmen le kell zrni s az sszestt a kllembr s a teljestmnybr alrsval s pecstjvel hitelesti. A tenyszalkalmassgi vizsga sszest lap egy pldnyt az egyeslet irattrban le kell fzni s meg kell rizni.

8. Vizsgakvetelmnyek

8.1. „A” tpus tenyszalkalmassgi vizsga kvetelmnyei

A vizsgra trtn jelentkezs tovbbi felttelei:

–          a vizsga napjn betlttt 18 hnapos letkor.

A kutya bels tulajdonsgai, sztnkszlete felmrst s az rtkelst az albbi tesztek alapjn vgzi el a br:

A kutya testmretei felvtele:

- testsly mrse,

- marmagassg mrse,

- testhossz mrse,

- mellbsg mrse,

- koponya/orrhossz mrse (fejsablonnal).

- szem szn megllaptsa szemsablon segtsgvel.

A kutynak a mrsek elvgzst nyugodtan trnie kell. Ha a kutya brmelyik mrs elvgzst meghistja, a vizsga eredmnytelen, a kutyt vissza kell rendelni a br ltal indokoltnak tlt 3 hnap mlva jabb vizsgra.

Kllemvizsglat a standard elrsainak megfelelen: a killtsokon is szoksos mdon trtnik. A kutya fogazata, harapsa, farok, kanoknl a herk tapintsos vizsglata, szrminsg tapintsos vizsglata alatt a kutynak nyugalmat kell mutatnia. Az FCI rvnyes fajtastandard szerinti diszkvalifikl hibt mutat kutya kizrlag „tenysztsre alkalmatlan” rtkelst kaphat. A szemszn a szemsablon 1A-4A tartomny kztti kell, legyen, 4B vagy vilgosabb szem egyed tenysztsre alkalmatlan.

Lvsllsgi prba: A felvezet laza przon vezeti a kutyt a bal lba mellett, majd - a kutytl - kb. 20m tvolsgbl 6-8 mm-es rmret platzpatronnal pisztolybl 2-3 lvst adnak le. A kutya nem mutathat flelmet, meneklsi szndkot, ha a lvst megugatja, az elfogadott, de nem mutathat fkezhetetlen agresszivitst sem. 

Kzmbssgi prba: A kutyt przon kell tvezetni egy – mozg emberek ltal alkotott - krn keresztl, majd az thalads utn vissza kell vezetni a kr kzepre, ott le kell ltetni a kutyt. Ezutn a csoport teljesen sszezr a felvezet s a kutya krl.

A kutya nem mutathat agresszivitst, vagy flelmet, meneklsi szndkot.5-15 mp utn a br jelzsre a kutya elvezethet. 

rz-vd munka, tmads elhrts: A kutyt nyakrvnl fogva vagy przon vagy szabadon kvetsben kell vezetni abba az irnyba, ahol a segd a palnk mg elbjt. Amikor kb. 5 m-re rkeznek, a br intsre a segd kiugrik a palnk mgl s hangosan, bottal fenyegetve megtmadja a felvezett.

A kutynak energikusan kell vdenie a "gazdjt", azaz a segd vdkarral elltott karjt meg kell fognia „fogd” veznyszra, vagy anlkl (sehol msutt nem szabad!). Fogs kzben a segd egy bottst mr a kutya oldalra – ha a br indokoltnak ltja, utastsra a segd mg egy tst mr a kutya oldalra – hangosan kzd a kutyval, elviszi oldalra, a br utastsra (amennyire ezt a kutya engedi) megll, mozdulatlann vlik. Ezt kveten (2-4 msodperc utn) a felvezet "Ereszd!" veznyszavra a kutynak el kell eresztenie a kart, majd akr lve, fekve vagy llva riznie kell a segdet, az ll segdre nem tmadhat r.

Elfordulhat, hogy a kutya nem ereszt. A br jelzsre a felvezet „ereszd” parancs kiadsval egyidejleg a nyakrvnl fogva a kutyt leveheti a karrl. Ha a kart nem fogja meg, a segdet nem meri megtmadni, vagy elmenekl, az kizr hiba. Ha az rzs ideje alatt elhagyja a segdet tbb mint 5 m-re, kzmbssget mutatva, kizr hiba.     .

Btorsgprba: A kutyt a kijellt helyen nyakrvnl fogva kell tartania a felvezetnek. A segd elszalad kb. 30 m tvolsgra. A br "jelzsre" a kutyt "Fogd, csibsz!" parancs utn ereszti. A kutynak energikusan el kell fognia, a menekl segdet.. Amikor a kutya a segdet kb. 5-10 m tvolsgra megkzeltette, a br utastsra a segd visszatmad (bottal, kiablssal). A kutya lendletnek nem szabad megtrnie, azaz nem szabad flelmet, bizonytalansgot mutatnia. Erteljesen kell fognia a segd karjt. A segdnek ugyangy kell cselekednie mint a tmads elhrts feladatnl – a kutyt hangosan bottal fenyegeti, oldal irnyba elviszi, de nem ti meg. A segd a br jelzsre megll, a felvezet ¬"Ereszd!" veznyszavra a kutya el kell engedje, s riznie kell a segdet, egszen addig, mg a br intsre a felvezet elindulhat a kutyhoz s mindaddig, mg oda nem r. Ekkor przra vve a kutyt, a felvezet elveszi a segd botjt, s a kutyval a brhoz ksri.   

Itt is elfogadott, ha a kutya parancsra nem ereszt, a br jelzsre a felvezet a kutyt „ereszd” parancs kiadsval nyakrvnl fogva leveheti a karrl.

Kizr hiba, ha a kutya nem ldzi a segdet, ha nem meri megtmadni, nem fogja meg, tovbb, ha az rzs ideje alatt 5 m-nl messzebbre tvolodik a segdtl, kzmbssget mutat. 

rtkels: Fenti tesztek brmelyiknek nem teljestse esetn „tenysztsre alkalmas” rtkelst a kutya nem kaphat. A br rtkelse alapjn „visszarendelve … hnap mlva” vagy „tenysztsre alkalmatlan” minsts lehet a tesztek brmelyikt nem teljest kutya. A kutyt visszarendelni MRK tenyszalkalmassgi vizsgra kt alkalommal lehet, a msodik alkalommal vgleges rtkelst kap.

A kllem vizsglat – fogak, herk vizsglata, testmretek felvtele, s a brlat alatti magatartsa a kutynak fontos informcit ad a br szmra a wesenrl. Ha a kutya a mrseket, s vizsglatokat nem tri, gy nem teljesti a teszt kvetelmnyt, s nem rtkelhet a klleme tenysztsi szempontbl, ennek megfelelen kikpzsi hinyossgok miatt „visszarendelve” rtkelst kaphat. 

8.2. "B" tpus tenyszalkalmassgi vizsga kvetelmnyei

A vizsgra trtn jelentkezs felttelei:

–          a vizsga napjn betlttt 15 hnapos letkor,

A kutya bels tulajdonsgai, sztnkszlete felmrst, s az rtkelst az albbi tesztek alapjn vgzi el a br:

A kutya testmretei felvtele:

–          testsly mrse,

–          marmagassg mrse,

–          testhossz mrse,

–          mellbsg mrse,

–          koponya/orrhossz mrse (fejsablonnal).

–          szem szn megllaptsa szemsablon segtsgvel.

–          fogak s herk vizsglata.

A kutynak a mrsek elvgzst nyugodtan trnie kell. Ha a kutya brmelyik mrs elvgzst meghistja, a vizsga eredmnytelen, a kutyt vissza kell rendelni a br ltal indokoltnak tlt 3 hnap mlva jabb vizsgra.

Kllemvizsglat a standard elrsainak megfelelen: a killtsokon is szoksos mdon trtnik. A kutya fogazata, harapsa, kanoknl a herk tapintsos vizsglata, szrminsg tapintsos vizsglata alatt a kutynak nyugalmat kell mutatnia. Az FCI rvnyes fajtastandard szerinti diszkvalifikl hibt mutat kutya kizrlag „tenysztsre alkalmatlan” rtkelst kaphat. A szemszn a szemsablon 1A-4A tartomny kztti kell legyen, 4B vagy vilgosabb szem egyed tenysztsre alkalmatlan.

Lvsllsgi prba: A felvezet laza przon vezeti a kutyt a bal lba mellett, majd - a kutytl - kb.15 m tvolsgbl 6-8 mm-es rmret platzpatronnal pisztolybl 1-3 lvst adnak le. A kutya nem mutathat flelmet, meneklsi szndkot, ha a lvst megugatja, az elfogadott, de nem mutathat fkezhetetlen agresszivitst sem.

Kzmbssgi prba: A kutyt przon kell tvezetni egy – mozg emberek ltal alkotott - krn keresztl, majd az thalads utn vissza kell vezetni a kr kzepre, ott le kell ltetni a kutyt. Ezutn a csoport teljesen sszezr a felvezet s a kutya krl.

A kutya nem mutathat agresszivitst vagy flelmet, meneklsi szndkot. 5-15 mp utn a br jelzsre a kutya elvezethet.

rz-vd munka, tmads elhrts: A kutyt nyakrvnl fogva vagy przon vagy szabadon kvetsben kell vezetni abba az irnyba, ahol a segd a palnk mg elbjt. Amikor kb. 5 m-re rkeznek, a br intsre a segd kiugrik a palnk mgl s hangosan, bottal fenyegetve megtmadja a felvezett.

A kutynak energikusan kell vdenie a "gazdjt", azaz a segd vdkarral elltott karjt meg kell fognia „fogd” veznyszra, vagy anlkl (sehol msutt nem szabad!). Fogs kzben a segd puha bottal egy, nem tl ers bottst mr a kutya oldalra hangosan kzd a kutyval, 4 mter tvolsgra, a jelig elviszi oldalra, majd a br utastsra (amennyire ezt a kutya engedi) megll, mozdulatlann vlik. Ezt kveten a felvezet "Ereszd!" veznyszavra a kutynak eresztenie kell.

Elfordulhat, hogy a kutya nem ereszt. A br jelzsre a felvezet „ereszd” parancs kiadsval egyidejleg a nyakrvnl fogva a kutyt leveheti a karrl. Ha a kart nem fogja meg, a segdet nem meri megtmadni, vagy elmenekl, az kizr hiba. Ha a segdet elereszti, s 5 mternl nagyobb tvolsgra elhagyja, kizr hiba. Ha a kutya fogs kzben a kart elereszti, majd ezt kveten visszatmad, s energikusan fog a gyakorlat rtkelhet, a kutya megfelel. ltalnos irnyelv, hogy a gyakorlatnl a segd a kisebb testtmeg szukkkal enyhbben dolgozzon, mint a kanok esetben.

rtkels: Fenti tesztek brmelyiknek nem teljestse esetn „tenysztsre alkalmas” rtkelst a kutya nem kaphat. A br rtkelse alapjn „visszarendelve 3 hnap mlva” vagy „tenysztsre alkalmatlan” minsts lehet a tesztek brmelyikt nem teljest kutya. A kutyt visszarendelni MRK tenyszalkalmassgi vizsgra kt alkalommal lehet, a msodik alkalommal vgleges rtkelst kap. sszesen hrom lehetsge van egy kutynak a tenyszalkalmassgi vizsga teljestsre.

A kllemvizsglat – fogak, herk vizsglata, testmretek felvtele, s a brlat alatti magatartsa a kutynak fontos informcit ad a br szmra a wesenrl, a kutya sztnkszletrl. Ha a kutya a mrseket, s vizsglatokat nem tri, gy nem teljesti a teszt kvetelmnyt, s nem rtkelhet a klleme tenysztsi szempontbl, ennek megfelelen kikpzsi hinyossgok miatt „visszarendelve” rtkelst kaphat.

9. Zr rendelkezsek

A tenyszalkalmassgi vizsgaszablyzat a Magyarorszgi ltalnos Rottweiler Klub tenysztsi programjnak alkotrsze.

A MRK elfogadja a MEOESZ tagjaknt mkd tovbbi rottweiler fajtagondoz szervezetek ltal kiadott tenyszszemle, illetve tenyszalkalmassgi vizsga eredmnyeket.

 

5/B. KILLTSI SZABLYZAT

 

1. Bevezet

Az egyeslet az FCI jogostvnyokkal rendelkez MEOE Szvetsggel vagy annak tagszervezetvel egyttmkdve a killtsok lebonyoltsnl az albbiak szerint jr el.

Nevezsi ltszmtl fggetlenl a kutyk vdelmben ajnlatos a fajta brlatnak pontos kezdett megadni.

A bri krbe a jegyzt, a ring titkrt, a tolmcsot s a trgyi feltteleket az egyeslet biztostja a specilis fajtakilltsokra.

A kutykat tilos bntalmazni, szeretetteljesen kell velk bnni a killtsra val felkszls sorn, s a brlat kzben s utna is! A kutyk klsejt tilos szndkosan mestersges eszkzkkel megvltoztatni, pl. festkek, sznezk, a fogazattal trtn manipulci, stb. llatvdelmi szempontok s a szablyzat megsrtse esetn az egyeslet vezetsge a tenysztt, killtt elmarasztalhatja, s a killtstl meghatrozott idtartamra eltilthatja, amelyrl az egyeslet vezetsge dnt, a vtsg slyossgt figyelembe vve.

2. A killtsokon val rszvtel

Az FCI jogostvnyokkal rendelkez szervezettel egytt rendezett killtsokra vagy az FCI ltal elismert cmet ad killtsokra kizrlag az FCI ltal elismert szrmazsi lappal, illetve „RC” jelzs regisztrcis lappal rendelkez kutyk nevezhetk be.

A killts terletre csak rvnyes llatorvosi oltsi igazolvnnyal rendelkez kutya vihet be.

A kutyk ltal okozott minden nven nevezhet krrt a kutya tulajdonosa felels. Haraps kutya csak „haraps” jelzssel, szjkosrral s rvid przon tarthat a killtson. Az ilyen kutyrl a szjkosarat csak a bri krben szabad levenni, bri utastsra.

A killts terletn a kutykat szabadon engedni tilos!

3. Nevezsi felttelek

3. 1. A kutya tulajdonosa a nevezsi hatrid lejrtig (felads dtuma) jogosult a kutyt benevezni.

A nevezshez minden esetben csatolni kell:

- pontosan s olvashatan kitlttt s alrt nevezsi lap egy pldnyt,

- a szrmazsi igazols, illetve az „RC” jelzs regisztrcis lap msolatt,

- a nevezsi dj nevezsi hatridig trtn befizetsnek igazolst, (csekkszelvny vagy banki kivonat msolata)

- champion osztlyba trtn nevezshez a nemzeti vagy nemzetkzi champion igazols msolatt.

Minden killtsra csak azonosthat kutyt lehet benevezni.

A killt a nevezsi lap bekldsvel egyidejleg ktelezettsget vllal a nevezsi dj befizetsre is, amely nevezsi dj semmilyen esetben nem trthet vissza, kivve, ha a kutya a killts rendezjnek hibjbl nem kerl katalgusba, s gy nem kerlhet elbrlsra.

A killt a nevezsi lap alrsval ktelezettsget vllal a killts kezdsi, illetve Best In Show idpontjnak betartsra.

3. 2. A nevezsi lapon kzlt adatokrt a kutya tulajdonosa az alrssal s a bekldssel egyidejleg felelssget vllal, a killtsi szablyzatot magra nzve ktelezen elismeri.

3. 3. Nem nevezhetek s nem brlhatk a killtsokon beteg, valamint a lthatan vemhes (kb. 40 napos), vagy szoptats kutyk.

3. 4. A killtsokon helyszni nevezs nem lehetsges.

3. 5. A brlat alkalmval a br utastsra a ring titkr jogosult a felvezetett kutyt azonostani.

4. A killts

1. A killt felelssge, hogy a benevezett kutyjval a bri krben, idben megjelenjen. Amennyiben az adott osztly brlatt leksi, a brlat befejezse utn krheti, hogy a br a kutyt minstse, de nem tarthat ignyt kitn minsts esetn sem a gyztes cm kiadsnak megismtlsre. Az osztly brlatnak megkezdst kveten az elksett kutya felvezetje csak a br kln engedlyvel lphet a bri krbe. A helyezsi eljrs megkezdse utn rkezett kutya nem helyezhet.

2. A bri krben a brlat megkezdse utn a brland osztlyba tartoz kutykon s felvezetiken kvl csak a br, az rnok, a ring titkr s szksg esetn a tolmcs tartzkodhat. Kivtelt kpez a vezet br.

3. Tmad, haraps kutyk, amelyek nem hagyjk magukat vgigtapintani, kizrhatak a brlatbl. Ilyenkor a brlati lapra r kell vezetni, hogy a kutya nem brlhat, s az okot is meg kell jellni.

4. A killtsokon csak a killtsi katalgusban szerepl kutyk brlhatk, kivve, ha a rendezk adminisztrcis hibbl addan felejtettk ki a kutyt a katalgusbl. Ebben az esetben a vezet br dnti el, hogy a kutya brlhat-e.

5. A killts rendezje az elfogadott nevezseket minden esetben kteles visszaigazolni postai ton, vagy e-mail formjban.

 

5. tsorols

Ha a kutya tulajdonosa egyes osztlyokba trtn nevezsekor nem csatolta a nevezshez szksges igazolsokat, a katalgus sszelltsakor a rendez szervezet jogosult a kutyt automatikusan ms, a csatolmnyoknak megfelel osztlyba besorolni, termszetesen a kutya korra tekintettel.

Ha a rendez szervezet elrst kvet el, a vezetbr feladata a bekldtt nevezsi lapot ellenrizni s a nevezsi lapnak megfelelen a helysznen a kutyt abba az osztlyba tsorolni, ahova a tulajdonos nevezte, s csatolta a szksges igazolsokat is. A megfelel mellkletek hinyban a kutyt a kora szerinti – illetve ahol a katalgusban szerepel – osztlyban kell elbrlni.

Egyb esetben tsorolst a brlati lapon s az sszestn is fel kell tntetni.

6. Killtsi osztlyok

Minor Puppy osztly

Ebbe az osztlyba a 3-6 hnapos kutyk nevezhetk. A brlati lapon lerst kapnak.

PUPPY osztly: 6-9 hnapos korig

Ebben az osztlyban a kutyk csak lerst kapnak, s tbb kutya esetben a br sorsolst vgez I-IV. besorolssal. A kutyk fehr szalagot kapnak, gretes, vagy nagyon gretes differencils lehetsgvel.

FIATAL osztly I. korcsoport: 9 hnapostl -12 hnapos kort be nem tlttt korig

Ebben az osztlyban a kutyk lerst s minstst kapnak. Tbb kitn minsts esetben a br sorsolst vgez kitn I-IV. besorolssal.

FIATAL osztly II. korcsoport: betlttt 12 hnapos kortl -18 hnapos korig

Ebben az osztlyban a kutyk lerst s minstst kapnak. Tbb kitn minsts esetben a br sorsolst vgez kitn I-IV. besorolssal.

A FIATAL osztly I. s II. korcsoport kitn I. minsts kutyi kzl az egyik kutya megkaphatja a Hungria Prima Junior (HPJ) cmet, amelyhez egy kk-fehr szalag s HPJ krtya jr.

NVENDK osztly: 15-24 hnapos korig

Eben az osztlyban a kutyk lerst s minstst kapnak. Tbb kitn minsts esetben a br sorsolst vgez I-IV. besorolssal. A kitn I. minsts kutya megkaphatja a CAC cmet, amelyhez egy nemzeti szn szalag s egy krtya jr. A kitn II. minsts kutya megkaphatja Res. CAC cmet, krtyval.

NYLT osztly: 15 hnapos kortl

Nevezhet minden 15 hnapos kort betlttt kutya, tekintet nlkl eddigi minstseire s cmeire. Ebben az osztlyban a kutyk lerst s minstst kapnak.  Tbb kitn minsts esetben a br sorsolst vgez I-IV. besorolssal. A kitn I. minsts kutya megkaphatja a CAC cmet, amelyhez egy nemzeti szn szalag s egy krtya jr. A kitn II. minsts kutya megkaphatja Res. CAC cmet, krtyval.

MUNKA osztly: 15 hnapos kortl

Nevezhet minden olyan kutya, mely rendelkezik a fajtra elfogadott munkavizsgval, kivltotta az FCI munkavizsga bizonytvnyt, s azt a nevezshez csatolta.

CHAMPION osztly:

Nevezhet minden olyan kutya, amelyik a nevezsi hatridig megszerezte a nemzeti vagy nemzetkzi szpsg championtust. Ebben az osztlyban is kapnak lerst s minstst a kutyk. Tbb kitn minsts esetben a br sorsolst vgez I-IV. besorolssal. A kitn I. minsts kutya megkaphatja a „Champion osztly CAC” cmet, amelyhez egy nemzeti szn szalag s egy krtya jr, a kitn II. kutya megkapja a Res. CAC cmet.

VETERN osztly: 8 ves kortl

Nevezhet minden olyan kutya, amelyik betlttte 8. letvt, tekintet nlkl eddigi minstseire s cmeire. Ebben az osztlyban is kapnak lerst a kutyk. Tbb kitn minsts esetben a br sorsolst vgez I-IV. besorolssal. A kitn I. minsts kutya megkaphatja a VETERN CAC cmet, amelyhez egy nemzeti szn szalag s egy krtya jr. A kitn II. minsts kutya megkaphatja Res. CAC cmet, krtyval.

Az itt megszerzett minstssel elrhet a VETERN CHAMPION cm.

 Egyb felttelek:

- minden kutya csak egy osztlyba nevezhet

- kor szerinti nevezsnl minden esetben a brlat napja az irnyad

7. A killtson elrhet minstsek s cmek

7. 1. Az egyes osztlyokban elrhet minstsek:

            - kitn                        

            - nagyon j                

            - j                               

            - megfelel                

            - nem megfelel

7.2. A jelen szablyzatban az egyes killtsi osztlyoknl lert gyztes cmek kiadsa nem ktelez.

 

8. Egyb kiadhat cmek Klubkilltson:

8/1. Magyar Fiatal Klubgyztes

Minden vben egy alkalommal az egyeslet ltal megrendezett klubkilltson adhat ki nemenknt a fiatal osztlyban kitn minsts, magyar tulajdonban lv, legszebb kutya rszre. A magyar tulajdon igazolsra a szrmazsi lapra a tulajdonos cmeknt feltntetett magyar lakcm szolgl. Klfldi tenyszts kutya esetn igazolsknt a magyar lakcmre killtott, de mg nem honostott export pedigr is megfelel. A brlati lapra a „Magyar Fiatal Klubgyztes” cm mell az vszmot is minden esetben fel kell tntetni.

8/2. Klfldi Fiatal Klubgyztes

Minden vben egy alkalommal az Egyeslet ltal megrendezett klubkilltson adhat ki nemenknt a fiatal osztlyban kitn minsts, klfldi tulajdonban lv, legszebb kutya rszre. A klfldi tulajdon igazolsra a szrmazsi lapra a tulajdonos cmeknt feltntetett klfldi lakcm szolgl. Magyar tenyszts kutya esetn igazolsknt a klfldi lakcmre killtott, de mg nem honostott export pedigr is megfelel. A brlati lapra a „Klfldi Fiatal Klubgyztes” cm mell az vszmot is minden esetben fel kell tntetni.

Kivlaszts rendje:

A Fiatal osztly I. s II. korcsoportban kitn I. minstst szerzett kutyk kzl kivlasztott legszebb kutya automatikusan megkapja – a tulajdontl fggen – a Magyar vagy a Klfldi Fiatal Klubgyztes cmet. Attl fggen, hogy melyik Fiatal Klubgyztes cmet kapja a legszebb kutya, ki kell vlasztani a msik Fiatal Klubgyztes kutyt, mely az albbiak szerint trtnik:

·          ha van mindkt korcsoportban kitnvel besorolt kutya, akkor mindkt korcsoportbl a legjobb helyezst elrt kutyk kzl kell kivlasztani az adott Fiatal Klubgyztest;

·          ha csak az egyik korcsoportban van kitnvel besorolt kutya, abban az esetben ezt a kutyt s a msik korcsoportbl kivlasztott legszebb kitn minsts, de be nem sorolt kutyt kell sszevetni s kiadni az adott Fiatal Klubgyztes cmet;

·          ha egyik korcsoportban sincs besorolt kitn minsts kutya, akkor mindkt korcsoport kitn minsts, be nem sorolt kutyit kell visszahvni sszevetsre, s kivlasztani az adott Fiatal Klubgyztes kutyt.

8/3. Magyar Klubgyztes

Minden vben egy alkalommal az egyeslet ltal megrendezett klubkilltson adhat ki, nemenknt a nvendk, a nylt, a munka s a champion osztlyban kitn minstssel, legjobb  helyezst kapott, magyar tulajdonban lv kutya rszre. A magyar tulajdon igazolsra a szrmazsi lapra a tulajdonos cmeknt feltntetett magyar lakcm szolgl. Klfldi tenyszts kutya esetn igazolsknt a magyar lakcmre killtott, de mg nem honostott export pedigr is megfelel. A brlati lapra a „Magyar Klubgyztes” cm mell az vszmot is minden esetben fel kell tntetni.

8/4. Klfldi Klubgyztes

Minden vben egy alkalommal az egyeslet ltal megrendezett klubkilltson adhat ki, nemenknt a nvendk, a nylt, a munka s a champion osztlyban kitn minstssel, legjobb  helyezst kapott, klfldi tulajdonban lv kutya rszre. A klfldi tulajdon igazolsra a szrmazsi lapra a tulajdonos cmeknt feltntetett klfldi lakc

 

Facebook oldal

 
MRK Tenysztk/Breeders:
 
Hasznos oldalak
 
Ltogatk szma
Induls: 2007-02-13
 
MRK Fszponzora
 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
2010.04.01. 10:48
2009.03.02. 09:03
2009.01.14. 21:34
2009.01.14. 21:30
2009.01.14. 21:27
2009.01.14. 16:53
2009.01.14. 12:07
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.